Gyergyói – medence (Depresiunea Giurgeului , ma Románia)
A Gyergyói-medence Erdélyben, a Görgényi-havasok, a Gyergyói-havasok és Hargita között, a Maros felső folyásánál fekszik, közel 800-850 méterrel a tenger szintje fölött.
Közigazgatásilag Gyergyószentmiklós városából valamint kilenc községből (Gyergyócsomafalva, Ditró, Gyergyóalfalu, Szárhegy, Gyergyóremete, Salamás, Gyergyóvárhegy, Gyergyóújfalu és Vasláb) áll. Régióközpontja Gyergyószentmiklós, az egykori járási székhely.
Gyergyó szigorú éghajlata ellenére korán benépesült, a székelység a XIII. században már bizonyosan lakta. A lakosság kereseti forrásai a elsősorban a fakitermelés, deszkametszés, tutajozás, az állattenyésztés illetve a földművelés volt.
A terület a trianoni békeszerződésig Csík vármegye gyergyószentmiklósi és gyergyótölgyesi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került. A második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Érdekességek
A XIX–XX. század fordulóján a fűrészüzemek fejlődése és a vasútépítkezés jelentősen éreztette hatását. A székely körvasút csak 1906-ban készült el összekapcsolva Gyergyót Erdély más részeivel.
A Gyergyói-medence Székelyföld egyik sajátos néprajzi tája. Különleges néprajzi értékeket hordoz a térség népzene és néptánc öröksége és népviselete.
A Gyergyói Szemle Egyesület 2015-ben jött létre. Célja a Gyergyói-medence társadalmi és gazdasági kérdéseinek, problémáinak tudományos-ismeretterjesztő jellegű feldolgozása és terjesztése.
- Fotókat lásd itt és itt.
- Média
- Gyergyói dallamok
Utcatörténet
A fővárosi II. kerületben, Pasaréten található a Gyergyó utca, 1991 óta viseli az erdélyi térség nevét. A XVIII. kerületben lévő Gyergyó utca 1922-ben kapta a nevét.
