Kategória: Trianon térkép

Gyulafehérvár utca, Budapest XVIII. kerület

Gyulafehérvár (ma Alba Julia, Románia)

Gyulafehérvár, város Romániában, Erdélyben, Fehér megye székhelye. Erdély ősi történelmi fővárosa, a Gyulafehérvári főegyházmegye székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa. Kolozsvártól 95 km-re délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál fekszik.

Ősidők óta lakott terület. Apulum néven, római, majd szláv település volt a területén, később a Gyulák székhelye lett. A római katolikus püspökségét Szent István alapította 1009-ben, ezt követően Fehér vármegye székhelye lett.

Legnagyobb jelentőségre a XVI. század közepén tett szert. A keleti Magyar Királyság, később az Erdélyi Fejedelemség központja lett, és többek között János Zsigmond, a Báthoryak, a havasalföldi Vitéz Mihály, Bethlen Gábor és a Rákócziak székhelyeként szolgált. 1657-ben a várost a török-tatár seregek felégették. A XVIII. században, III. Károly alatt komoly erődrendszer épült a vár helyén, a várost pedig az uralkodó után át is nevezték Károlyfehérvárra. Az 1848–49-es szabadságharc idején innen irányították a magyarok ellen harcoló császári és román csapatokat.

1918. december 1-én az erdélyi román politikai elit itt, egy százezer fős román népgyűlésen mondta ki Erdély Romániához való csatlakozását. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye székhelye volt. 1920-ban a Román Királysághoz került. 1922-ben itt tartották I. Ferdinánd és Mária királyné ünnepélyes megkoronázását.

Lakossága

1910-ben 11 616 lakosból 5226 magyar, 5170 román, 792 német

2011-ben 55 722 lakosból 48 628 román 1026 roma 945 magyar volt.

Érdekességek

Az érseki székesegyház a XIII. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érseki központ. Benne ma is láthatók a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. Altemplomában erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.

A székesegyház szomszédságában áll az erdélyi fejedelmek egykori XV. századi palotája és a érseki palota.

A város virágkorát Bethlen Gábor fejedelemsége idején élte, a kiépült fejedelmi udvar pompája az itáliai reneszánsz világát hozta el Erdélybe. A várost a török csapatok többször is feldúlták, ezért a reneszánsz emlékekből nagyon kevés maradt meg.

A város híres szülöttei többek között I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645 – Zboró, 1676) és II. Apafi Mihály (Gyulafehérvár,1676 – Bécs, 1713 ) erdélyi fejedelem,

Gyulafehérvárott tanult majd tanított Apáczai Csere János filozófus, író és a városban született  Born Ignác természettudós, geológus.

1785. február 28-án végezték ki Gyulafehérváron Horeát és Closcát, az 1784 novemberében kirobbant erdélyi román parasztfelkelés két vezetőjét.

A volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét, melyet egy francia festő az eseményt ábrázoló falfreskói díszítenek.

Batthyaneumot gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította 1794-ben. Először csillagvizsgálónak készült, majd a püspök fokozatosan bővítette ásvány- és éremgyűjteménnyel, könyvtárral. A Batthyaneum 55 000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhírűek. Az egyik latin nyelvű kódexből került elő a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a gyulafehérvári sorok 1310-ből.

Az ortodox székesegyház, a târgovistei templom mása, a XX. század elején épült.


Képeslapok

Gyulafehérvári képeslapok még itt találhatók

Fotók

Gyulafehérvári fotók még itt találhatók

Térképek

Még több térkép itt található

Tervek

Több terv itt és itt.

Média

és rövidebben itt

Utcatörténet:

A fővárosi Gyulafehérvár utca a XVIII. kerületben, Szent Imre kertvárosban található. 1932-ben kapta a nevét. A XVI. kerületben lévő Gyulafehérvári utca az 1920-as évek óta viseli az erdélyi város nevét.

Kapcsolódó tartalmak