Kategória: Trianon térkép

Szárhegy utca, Budapest XVII. 1173

Szárhegy (ma Lăzarea, Románia)

A Gyergyószárhegyként is ismert erdélyi település a romániai Hargita megyében, Gyergyószentmiklóstól 6 km-re, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik.

Nevét valószínűleg a Szármány-hegyről kapta. A „szármány” szó jelentése: kopasz hegyoldalt, kopár, sziklás hegyet jelent. Területe ősidők óta lakott volt, legelső írásos adatok a faluról az XIV. századból találhatóak. A Szárhegy nevet a XV. századi okleveleiben használták először.

A település történetének legmeghatározóbb személyiségei a grófi rangig jutó Lázár család tagjai voltak, akik Szárhegyen építették ki központjukat. A Lázár várkastély, az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása. Az építkezéseket még a XV. században kezdték el, majd fokozatosan erődítményé fejlesztették, fénykorát az Erdélyi Fejedelemség alatt élte. A történelem viharában azonban fokozatos pusztulásnak lett kitéve, restaurálása az 1970-es évektől indult meg, teljes mértékben mai napig sem fejeződött be. Az épület műemléki státuszt élvez.

A környék a népművészetek, hagyományok és szokások kincsesbányája. A fafaragás, gyapjúfonás, kerámiakészítés, szalmafonás, fazekasság, tojásírás valamint a kovács- és ácsmunkák termékei emlékeztetnek a hagyományos népi mesterségekre. 1979-től egy népművészeti alkotótábor is megnyitotta kapuit a székely népi kultúra védelmében Szépteremtő Kaláka címen.

A trianoni békeszerződésig Csík vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Lakossága 1910-ben: 4753 lakosból 4420 magyar, 155 román, 139 német

Lakossága 2011-ben: 3254 lakosból 3138 magyar, 34 román, 31 roma

Érdekességek

Bethlen Gábor, Erdély fejedelme a Lázár-kastélyban, édesanyja bátyjánál, Lázár Andrásnál töltötte gyermekéveit.

A Szármány-hegy oldalában található a gyergyói medence egyetlen ferencrendi kolostora, amit a XVII. században kezdték építeni.

Utcatörténet

A fővárosi XVII. kerületi Rákoskeresztúron 1999 óta viseli utca a székely település nevét.

Kapcsolódó tartalmak