Zaránd vármegye (ma Románia)
Közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban 1876-ig. Területe a mai romániai Arad megye északi részén volt.
Zaránd vármegyét Szent István alapította 1009-ben. Területén fontos aranylelőhelyek voltak, amit egyrészt bányászták, másrészt a Fehér-Körös homokjából mosták ki. A vármegye központja kezdetben Zarándvár volt, később azonban ez többször változott, így az eredeti megyeszékhely elvesztette jelentőségét.
A vármegye másfél évszázadon keresztül volt az Erdélyi fejedelemség nyugati frontvonala a török háborúk kezdetétől. 1690-ben visszakerült Magyarországhoz, de ezután közel két évszázad alatt hol keletre, hol nyugatra sorolták közigazgatásilag. 1784-ben II. József az erdélyi Hunyad vármegyéhez csatolta. 1848-ban ismét Magyarországhoz került, hogy aztán egy év múlva ismét Erdélyből kormányozzák. 1857-ben a Második Katonai Felmérés szerint ismét Magyarországhoz tartozott. 1876-ban a vármegyerendezés során megszűnt Zaránd vármegye. Az egykori közigazgatási egység nyugati részén lévő két járást Arad vármegye kapta meg, a keleti járásokat pedig Hunyad vármegyéhez csatolták.
Az egykori megyeszékhely, Zaránd a mai napig létezik a romániai Arad megyében, Arad városától 39 km-re a Fehér-körös bal partján fekszik. Zaránd település a trianoni békeszerződésig Arad vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.
Zaránd lakossága 1910-ben: 3484 lakosból 3144 román, 168 magyar, 44 német
Zaránd lakossága 2011-ben: 1405 lakosból 1238 román, 75 roma, 88 nem nyilatkozott
Érdekességek
A XIV. században Gyula vára volt Zaránd vármegye székhelye, úgy hogy maga a város Békés megyéhez tartozott. Gyula azon kevés települések közé tartozik, amely a történelmi Zaránd vármegyéből megmaradt Magyarországnak.
2017-ben felmerült az ötlet, hogy a hajdani Zaránd vármegye emlékére múzeumot rendezzenek be az egykori jelentős bányászváros, Brád 1896-ban épült pályaudvarán.
Utcatörténet
A fővárosi III. kerületi Rómaifürdőn 1900 óta viseli utca az egykori vármegye nevét, míg a Zaránd köz 1953 óta.
