Zobor (ma Zobor, Szlovákia)
Zobor Nyitra településrésze a mai Középnyugat-Szlovákiában.
Zobor egy hegy és egy település neve is a Felvidéken, mindkettő ugyanabból a legendából fakad: Anonymus szerint, amikor a honfoglaló magyarok Huba vezetésével elfoglalták ezt a területet, Zobor volt Szvatopluk Morva Birodalmának itteni helytartója és ura, így őt kellett legyőzniük. Három napig üldözték és végül itt, a hegyen fogták meg és akasztották fel a vidék akkori urát. Innen eredhet tehát a hegy, majd áttevődve a hegy alatti település elnevezése is.
A középkorban bencés monostor alapult itt I. Szent István adományaként. A monostor átépítésekkel és újjáépítésekkel ma is áll, gyógyintézményként funkcionál.
Itt, egy barlangban éltek a zoborhegyi remeték: Szent Szórád-András és Benedek, akik az 1083-ban Magyarországon először szentté avatott személyek között voltak (István király, Imre herceg és Gellért püspök mellett).
A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd a második világháború alatt a frissen kikiáltott független Szlovákiához került. Ennek megszűnése után ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Nyitrai kerület Nyitrai járásának székhelye.
Lakossága 1910-ben: 275 lakosból 157 szlovák és 118 magyar.
Lakossága 2011-ben: Nyitra város része, külön zobori nemzetiségi adatok nem ismertek.
Érdekességek:
Itt állt a hét millenniumi emlékművének egyike, egy gránit obeliszk, 1921-ben a csehszlovák hadsereg felrobbantotta.
Utcatörténet
A XIV. kerületi Alsórákoson található Zoborhegy utca és tér 1929 óta viselik a nyitrai hegységről a nevüket.
