Zólyom (ma Zvolen, Szlovákia)
Zólyom Szlovákia közepén található, Besztercebánya közelében, a Garam folyó mellett. A történelmi Magyar Királyság egykori azonos nevű vármegyéjének székhelye.
Zólyom első vára, az ún. Pusztavár a XI. században épült, ez a tatárjárás alatt súlyos károkat szenvedhetett, a mai formájában a ma is látható várat a XIV. század második felében építették, I. Nagy Lajos király számára. A középkor során Zólyom vármegye székhelye volt.
Több hadjáratot átélt, elfoglalta Jan Giskra felvidéki hadvezér, Mátyás király szerezte vissza, de később jártak itt és foglalták el Bocskai István és Bethlen Gábor katonái is. Amikor Bethlen Gábor lemondott a királyi címről, a Szent Korona Kassáról kalandos útja Zólyomot is érintette, majdnem egy évig őrizték itt a Koronát. A kuruc harcok során is többször gazdát cserélt.
A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd a második világháború alatt a nevében független Szlovákiához került. Ennek megszűnése után ismét a Csehszlovák K öztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.
Lakossága 1910-ben: 8799 lakosból 4973 magyar, 3579 szlovák.
Lakossága 2011-ben: 43 318 lakosból 36 201 szlovák, 343 roma és 158 magyar (5990 nem nyilatkozott)
Érdekességek:
A helyi legenda szerint I. Szent László király nem Nyitrán, hanem a zólyomi várban halt meg.
Hunyadi János is építtetett itt várat, melynek ma már csak a romjai vannak meg.
Itt született 1554. október 20-án Balassi Bálint, a magyar reneszánsz legnagyobb költője.
Utcatörténet
A XI. kerületi Sas-hegyen 1931, a XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930, a XIX. kerületi Kispesten 1940, a XII. Németvölgyön 1953, a XI. kerületi Sas-hegyen 1928 óta viselik a közterületek Zólyom nevét.
