Kategória: Trianon térkép

Árva utca Budapest 1138, Árvai utca, Budapest 1185

Árva vármegye (ma Szlovákia, Lengyelország, szlovákul Orava, lengyelül Orawa)

A legészakibb vármegye volt a magyar–lengyel határon. Ma a terület nagyobb része Szlovákiához, kisebb Lengyelországhoz tartozik. Központja kezdetben Árva vára, a 17. századtól Alsókubin volt. 1920 előtt négy járásra oszlott: Alsókubini, Námesztói, Trszenai és Várira.

Szlovák neve a Horava ’hegyes’ szóból származik. Éghajlata zord, mezőgazdasági termelésre nemigen alkalmas. Nevezetes főispánjai a 17. században a Thurzó és a Thököly családból származtak. Fontos szerepet töltött be a magyar-lengyel kereskedelmi kapcsolatokban.

Az egykori Árva vármegye Szlovákiai területe 1922 végéig, a régi vármegyék megszüntetéséig tovább működött önálló megyeként. Ezután gyakoriak voltak Csehszlovákia, illetve Szlovákia közigazgatási átszervezései. Ma mindhárom járása: a Turdossini, a Námesztói és az Alsókubinini a Zsolnai kerülethez tartozik.

A vármegye nagyobbik részét 1920-ban Csehszlovákiához, kisebbik, északkeleti részt Lengyelországhoz csatolták. Utóbbi 1975-ig a Krakkói, ezután 1998-ig az Újszandeci vajdasághoz tartozott, azóta pedig a Kis-Lengyelországi vajdaság része.

Árva vármegye lakossága 1910-ben: 78 745 lakosból 59 096 szlovák, 2000 magyar, 1518 német. Magyarul tudónak 7130-an vallották magukat.

Érdekesség

1919-ben az új államok, Csehszlovákia és Lengyelország egymást lőtték Árva és Szepes vármegye északi részeiért és a Tescheni-hercegségért. 1918-ban Lengyelország bejelentette igényét a területre, hadserege meg is szállta azt. Árva vármegye északkeleti részére etnikai alapon tartottak igényt. Az ott lakó népesség és nyelvük keverék volt, kevés számú magyar kisebbséggel. A trianoni szerződés szövegében ez a határvonal nem szerepelt, később rögzítették. Az 1919 januári lengyel-csehszlovák konfliktus az utóbbi győzelmével zárult. Lengyelország végül kapott településeket, Árva vármegyéből, összesen tizenhármat. A lengyelek aránya mindenhol meghaladta a 90%-ot. Az Árvában meghúzott 1920-as ideiglenes határokat négy évvel később módosították.

Összesen 584 km2 terület, mintegy 25.000 főnyi lakossággal került át a történelmi Magyarországtól Lengyelországhoz, de a területet a lengyelek nem Magyarországtól, hanem Csehszlovákiától szerezték meg. 1938 ősze újabb konfliktust, területcserét hozott, ami 1945-ben zárult le.

Térképek

Tervrajz

Fotó

Címer

Utcatörténet:

A történelmi Árva vármegyéről a mai XIII. kerületben, Angyalföldön 1900-ban neveztek el utcát. Árvai utcának 1922-ben a Ganztelepen, a mai 18. kerületben neveztek el közterületet. Korábban Rákoskeresztúron és Budafokon is voltak Árva utcák.

Kapcsolódó tartalmak