Berettyó (ma Barcău vagy Beretău, Románia)
A Berettyó egy Romániában, az Erdélyi-szigethegységben, azon belül a Réz-hegység délkeleti részén a Ponor (779 m) hegy mészplatója alatt, több apró patak egyesüléséből ered, és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó.
Neve ősi magyar szó, jelentése: berekkel szegélyezett folyó. A név mai alakja ebből alakult Berettyóvá. 1476-ban találkozunk először a nevével.
Érdekesség
Pocsaj alatt a Berettyó számtalan vándorló vízfolyásra esett szét. Bakonszeg után a csekély esés miatt medrét vesztve szétterült, s az északról érkező, a Tisza árvizét szállító Hortobágy folyóval egyesülve, kialakította a Nagy-Sárrét nevű, 30 km hosszú és 15-20 km széles, 1700 km2 területű mocsarat. Az állandó árvizek miatt szükségszerűvé vált a Berettyó szabályozása, amit Bodoky Károly tervei alapján kezdtek meg 1858-ban. A Berettyót a Sárréttől elzárták, és új medret ástak Bakonszegtől egészen Szeghalomig, és a Sebes-Körösig. Emiatt a Berettyó vizének elvezetése a Sárrét fokozatos kiszáradását vonta maga után.
A Berettyó mélysége igen változatos képet mutat. A folyón sok helyen gyalogszerrel is átkelhetünk a 0,5–1 méteres vízben, de ez csak kiváló helyismeret birtokában lehetséges, mert a mederben előfordulnak 2–4 méter mély gödrök is.
2016. június 18-án Berettyóújfaluban indult útjára Magyarország első topotékája.
A Körösök mellékfolyói közt van kettő, aminek a neve majdnem azonos. A Berettyó és a Hortobágy-Berettyó. A köznyelvben sokszor mindkettőt egyszerűen csak Berettyónak hívják. A róla beszélő horgászok is gyakran vétik el ezt a hibát.
Utcatörténet
A XIII. kerületben, Angyalföldön 1974 óta viseli utca a Berettyó nevet. Korábban a kerület másik részén, és a XVIII. kerületben, Szent Imre-kertvárosban is volt Berettyó utca
