Kategória: Trianon térkép

Bezdán utca, Budapest, XI.,  1116

Bezdán (ma Bezdan, Szerbia)

Bezdán Zombortól 17 km-re északnyugatra, a szerb-magyar illetve a szerb-horvát országhatár közelében, a Duna bal partján fekszik.

A magyarok a 9. században érkeztek a területre, ahol akkor egy szláv törzs élt, akik földvárat építettek, amelyet a magyarok elfoglaltak. A vár körül szerveződött a középkorban Bodrog vármegye.

A középkorban Bezdán helyén Battyán nevű falu állt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A kihalt lakosság helyére előbb délről szerbek, majd 1742-től magyarok és németek érkeztek. Mária Terézia 1743-ban mezővárossá nyilvánította Bezdánt. Központjában 1794-ben tűzvész pusztított, majd 1831-ben a kolerajárvány idején 350-en haltak meg.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásához tartozott. 1944. november 3-án a jugoszláv partizánok több mint 120 magyar férfival végeztek (isterbáci vérengzés). A háború után a kitelepített német lakosság helyére 172 szerb és horvát nemzetiségű családot telepítettek

A szocialista Jugoszlávia idején a „nem fejleszthető” határzóna része, így csak gyenge infrastruktúrájú, mezőgazdasági jellegű, gyengén iparosított településsé vált.

A délszláv háború idején leállt az ipar is, a jelentősebb üzemek csődbe mentek. 2008-től érezhető némi gazdasági fellendülés.

1910-ben 7623 lakosából 6607 magyar, 884 német, 21 délszláv

2011-ben 5263 lakosából 2983 magyar, 1256 szerb, 424 horvát

Érdekességek

A bezdáni vagy isterbáci vérengzésről 2013-ban könyv is megjelent, mely a II. világháború Bezdánt érintő politikai történéseivel is foglalkozik.

Sokan többszáz kilométert utaznak azért, hogy Bezdánban egyenek egy jót valamelyik csárdában, ugyanis híresen jó halászlé vagy inkább halpaprikás készül itt.

Térképek

Fotók

Google-térkép

Utcatörténet

Budapesten a Bezdán utca a XI. kerületi Kelenvölgyön található, 1953-ban nevezték el a bácskai városról.

Kapcsolódó tartalmak