Botfalu (ma Bod, Románia)
A település Brassó megyében, Brassótól 17 km-re, északra fekszik.
Az első írásos források a XIV. században Bringendorf néven említik. Napjainkban is megtekinthető evangélikus temploma a XVI. századtól fallal és toronnyal megerősített várként funkcionált. Az erődtemplomot 1611-ben Báthori vezére eredménytelenül ostromolta. 1802-ben a vár egy földrengés következtében leomlott. A csonka falakat 1848-ban huszárok foglalták el. Sérült falait nem állították helyre.
A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került. A második bécsi döntés értelmében Magyarország visszacsatolta Észak-Erdélyt. Ekkor az új országhatár Botfalutól alig két kilométerre, északra húzódott.
Lakossága 1910-ben: 2399 lakosból 1416 német, 878 román, 85 magyar,
Lakossága 2011-ben: 2200 lakosból 1999 román, 42 magyar
Érdekességek:
1889-ben alapított itt gyárat a szerencsi cukorgyárat is működtető Magyar Cukoripar Rt. A századfordulón az akkori Magyar Királyság legnagyobb cukorgyára volt. Éjjel-nappal üzemelt, 640 férfi, 280 női napszámost és kétszáz gyermekmunkást foglalkoztatott. A gyár 2011-ig működött.
1942 januárjában Botfaluban mérték Románia eddig feljegyzett legalacsonyabb hőmérsékletét, -38,5 °C-ot.
2017-től minden évben megrendezik a Blumenfest, mely feleleveníti a régi szászok tavaszi ünnepeit.
Botfaluban született 1935-ben Binder Pál történész.
A település képét örökíti meg Wagner Péter: Botfalu-Bod című festménye
Utcatörténet
A fővárosi Botfalu köz és a Botfalu udvar a XI. kerületben, Sasadon található. A Botfalu utca szintén a XI. kerületben van. 1931-óta viseli az erdélyi település nevét.
