Csáktornya (ma Čakovec, Horvátország)
A horvátországi Muraköz központja, a letenyei horvát-magyar határátkelőtől mintegy 25 km-re fekszik.
A 13. században Hahót nembeli Csák zalai ispán, erdélyi vajda és szlavón bán épített itt várat, ő a település névadója. A középkorban birtokolták a Lackfiak, Kanizsaiak, Cilleiek és az Ernusztok. 1546-ban a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós szerezte meg, ettől kezdve Csáktornya a Zrínyiek családi központja lett, akik jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a váron és a településen. A Zrínyi család kihalta után, 1719-ben Csáktornya a Althan grófok kezére került, a várat ekkor a ma is látható barokk kastéllyá alakították át, amivel elveszítette erődítmény-jellegét. 1791-ben a Festetichek birtokába került, a család egészen 1923-ig birtokolta, 1855-ben jelentős cukorgyárat alakítottak ki benne. 1848-ban Perczel Mór Csáktornyánál aratott győzelmet a horvátok felett, kiszorítva őket a Muraközből.
A trianoni békeszerződésig Zala vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került. 1941–1944 között Magyarországhoz csatolták, a II. világháborút követően a titói Jugoszláviához került, ma Horvátországban található.
Lakossága 1910-ben: 5213 lakosból 2433 magyar, 2404 horvát, 251 német
Lakossága 2011-ben: 27104 lakosból 25410 horvát, 116 albán, 18 magyar
Érdekességek
A költő Zrínyi Miklós Csáktornyán született, itt írta meg Szigeti veszedelem c. művét, és itt is szenvedett – máig tisztázatlan körülmények között – végzetes kimenetelű vadászbalesetet.
A hagyomány szerint a mai Csáktornya környékén született Szent Jeromos egyházatya, aki latinra fordította a Bibliát (ez lett a Vulgata).
Az Magyarországról a horvát tengerpart felé futó autópálya elhalad a város mellett, az itt utazóknak érdemes megpihenni Csáktornyán, meglátogatni a Zrínyiek várát vagy betérni egy kiadós grill ebédre.
Utcatörténet
A Fővárosban a XIV. kerületi Alsórákoson 1928 óta utca, 1968 óta pedig park is viseli Csáktornya nevét.
