Csóka (ma Čoka, Szerbia)
Csóka település, város és község Szerbiában, az Észak-bánsági körzetben, a hajdani Torontál vármegyében. Szegedtől délre, Nagykikindától északnyugatra, Zentától keletre, a Tisza bal partja közelében.
A terület már a kőkorban is lakott volt, az itt talált leletekről kapta a nevét a régészetben ismert a csókai kultúra elnevezés. A honfoglalás után a Csanád nemzetség ősi vagyonaként jegyezték be. Később a Telegdyek tulajdonába került. A XVI. század első feléig a nagyobb települések közé tartozott. Miután a török 1552-ben elfoglalta Temesvárt, elkezdődött a település leépülése. A török időkben alig lakták. Szerb pásztorok betelepülése után szerb faluként jegyezték be. 1779-ben Csókát Torontál vérmegyéhez csatolják, ezután a Marczibányi család vásárolta meg. A birtok 1868-ban Barber Ágoston és Klusemann kőbányai sörfőzők kezébe került, majd Sváb Károly tulajdona lett
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került. A II. világháborút követően a titói Jugoszláviához része, ma Szerbiában található.
Lakossága 1910-ben: 4239 lakosból 3263 magyar, 903 szerb, 33 román
Lakossága 2011-ben: 11 398 lakosból 5784 magyar, 4903 szerb, 287 roma
Érdekesség
Csókán született: Boldog Bogdánffy Szilárd katolikus püspök és vértanú, Cs. Simon István vajdasági magyar költő, szociográfus és újságíró, Fehér Kálmán költő, író, műfordító, Schöntheil Richárd építész, a kőbányai zsinagóga megalkotója.
Móra Ferenc Csóka környékén végezte első, és egyik legjelentősebb régészeti kutatását. Az ő nevéhez fűződik a csókai kultúra feltárása.
Utcatörténet
A Csóka utca a XI. kerületben, Kelenföld található, 1900 óta. Nevét vagy a torontáli településről vagy a madárfajról kapta.
