Ditró (ma Ditrau, Románia)
Ditró vagy másként Gyergyóditró erdélyi település Hargita megyében. Gyergyószentmiklóstól 13 km-re északnyugatra fekszik a Gyergyói- és Görgényi-havasok által körülvett Gyergyói-medencében.
Románia egyik leghidegebb települése, a fagyos napok száma évente átlagosan 175. A legalacsonyabb itt mért hőmérséklet -36,5 ºC volt.
Múltja a XV. századig nyúlik vissza. Lakói a szárhegyi lakosokból áttelepedett, hadviselésben vállalt feladatokért kiváltságos jogokkal rendelkező szabad székelyek leszármazottai. 1562-ben a szomszédos Szárhegy urai, a Lázárok Ditrót a birtokukhoz csatolták. Szabad státuszát csak a XVII. században sikerült visszaszereznie.
A település lakói elsősorban a fakitermeléssel és a fafeldolgozással foglalkoztak. A Ditró patak mindig fontos szerepet játszott a település életében. Az első vizimalmot 1617-ben hozták létre. 1780-ban már tíz vizifűrésze volt. 1716-17-ben pusztító pestisnek csaknem hétszázan estek áldozatul a faluban. Fejlődése a XIX. században felgyorsult. 1829-ben vásártartási jogot kapott. 1868-ban várossá nyílvánítását kérte.
A település a trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága:
1910-ben: 6987 lakosból 6560 magyar, 362 román, 46 német
2011-ben: 5483 lakosból 5379 magyar, 38 román volt
Érdekességek:
Barokk, római katolikus Szent Katalin temploma a XVII. században épült. 1746 és 1757 között újjáépítették. Egykor erődített fal vette körül, ebből mára jóformán csak a kapu maradt.
1908–1913 között épült a neogótikus nagytemplom, amely Románia ötödik legmagasabb temploma, egyben az ország legmagasabb kéttornyú temploma. 5000 fő befogadására képes.
Határában kékes színárnyalatú gránitkemény kőzet fordul elő, melyet a községről ditroitnak neveztek el, mely az üveg- és kerámia-gyártásban használt ásványkincs. Kitermelésében rejlő üzleti lehetőség nemrég felkeltette a külföldi befektetők érdeklődését. A tervezett bányát Gyergyóditrótól néhány kilométerre hoznák létre.
Képeslapok( wordpress,hungaricana)
Utcatörténet
A fővárosi II. kerületben található a Ditró utca. 1929 óta viseli az erdélyi település nevét. Korábban a pesterzsébeti (XX. kerületi) Korom utcának is Ditró utca volt a neve.
