Kategória: Trianon térkép

Duna sor Budapest IV. (1044), Duna utca Budapest II. (1029), V. (1056), XVIII. (1185),  XX. (1201), XXI. (1211), XXII. (1221), Dunadűlő köz Budapest XXI. (1215), Dunadűlő út Budapest XXI. (1212), Duna lejáró Budapest XXI. (1211), Duna part Budapest XX. (1203), Duna-part utca, Budapest XXII. (1225), Duna-fürdő utca Budapest XXII. (1225), Felső Duna sor Budapest XXIII. (1238),

Duna (németül Donau, szlovákul Dunaj, horvátul és szerbül Dunav, románul Dunarea)

A Duna Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója a Volga után, hossza 2860 km. Forrása Németországban a Fekete-erdőben van, és a Fekete-tengerbe ömlik. Általában folyónak nevezzük, de az 1000 kilométernél hosszabb, bővizű természetes vízfolyást folyamnak hívják. Magyarország területe teljes egészében a vízgyűjtőjéhez tartozik. Magyarországi szakasza 417 km, ebből 142 km határfolyó Szlovákiával. Háromszáz mellékfolyója közül 30 hajózható.

Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tengertől Fekete-tengerig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.

A Duna vizének másik hasznosítási módja a vízenergia felhasználása. Sok vízierőmű épült főleg a gyorsabb sodrású szakaszokon, így Németországban, Ausztriában. A Vaskapunál épült meg 1972-ben Európa legnagyobb vízierőműve két duzzasztógáttal. A vizet a síkvidéken jobban fel kell duzzasztani, ilyen a szlovákiai Bősnél lévő erőmű. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti.

A Duna 10 országon folyik keresztül: Németországon, Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Románián, Bulgárián, Moldován és Ukrajnán. Négynek a fővárosát is érinti: Bécset, Pozsonyt, Budapestet, és Belgrádot.

Jelentősebb mellékfolyói: Altmühl, Iller, Lech, Naab, Isar, Inn, Traun, Enns, Morva, Vág, Garam, Ipoly, Rába, Sió, Tisza, Száva, Temes, Karas, Dráva, Zsil, Olt, Argeș, Szeret, Prut, Timok, Iszker, Oszam.

Érdekesség

A Duna számos művészeti alkotás címében szerepel. A legismertebbek: Johann Strauss: Kék Duna keringő, Verne Gyula: A dunai hajós, József Attila: A Dunánál.

Az emberi beavatkozások miatt több mint 100 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt.

Az első hidakat a rómaiak építették a Dunán, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. Az egyik ilyen ismert híd Szörényvárnál épült fel, időszámításunk szerint 106-ban.

A legendák szerint Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg 1458-ban, ám ez így nem igaz. A jég abban játszott szerepet, hogy a Mátyáshoz hű fegyveresek átkelhettek a befagyott folyón. A koronázás a budai Várban történt.

A folyó 1 m3-nyi homokja 10–600 mg aranyat tartalmaz, ami viszont épp a gazdaságosság határán termelhető ki.

Az Ínség-szikla egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában Budapesten, a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő.

Az 1838. évi volt a a magyar főváros történetének legnagyobb és legpusztítóbb árvize. Wesselényi Miklós a jeges árban önfeláldozóan mentette az embereket.

Utcatörténet

Jelenleg a II. kerületi Budaligeten 1940 óta, az V. kerületben a Belvárosban 1874 óta, a XVIII. kerületben a Ganz-telepen 1945 óta, a XX. kerületben Pesterzsébeten az 1920-as évek óta, a XXI. kerületben Csepel-Szabótelepen az 1880-as évek óta, és a XXII. kerületben Budafokon az 1900-as évek óta van Duna utca. De korábban az V. kerületben a mai Molnár utca, a Sörház utca, az I. és II. kerületi vízivárosi Fő utca, a II. kerületben a Lukács utca, a XXII. kerületben Nagytétényben a Kastélypark utca, valamint a XXIII. kerületben Soroksáron a Kis-Duna utca is viselte a Duna utca nevet.

Budapest XXI. kerületben Csepel-Szabótelepen, Királyerdőn, Királymajorban 1930 óta létezik Duna dűlő, Csepel-Szabótelep kertvárosban pedig Dunadűlő út. Ugyanitt 2003 óta Dunadűlő köz, Csepel-Gyártelepen 2004 óta Duna lejáró.

A XX. kerületben Pesterzsébeten az 1930-as évek óta létezik Duna part nevű közterület.

A XXIII. kerületben, a soroksári Felső Duna sor az 1940-es évek óta, a már említett Kis-Duna utca 1954 óta, a Duna part pedig 1990 óta viseli ezt a nevet.

A mai IV. kerületben Újpesten, a Duna sor 1890-ben kapta a nevét. Korábban az I. kerületben Vízivárosban, a III. kerületben Óbudán, és az V. kerületben a Belvárosban is létezett ilyen nevű közterület.

A Duna-fürdő utca a XXII. kerületben, Nagytétényben van, nevét 1962-ben kapta.

A Belvárosban az V. kerületi Vigadó tér korábbi neve Duna tér volt.

Az I. és II. kerületben, Vízivárosban valószínűleg a mai Fő utca XV. századi neve Duna melletti utca (latinul: piatea penes Danubium) volt, majd később, a már említett Duna utca. A Bem rakpart korábbi neve pedig Felső Duna sor volt.

Alsó Duna part korábban a XXII. kerületben Budafokon, a XXIII. kerületben Soroksáron, Alsó Duna sor az I. kerületben, a Tabánban, és Vízivárosban, a II. kerületi Felhévíz városrészben, és Vízivárosban, a IX. kerületben pedig Gellérthegy városrészben volt. Alsó-Duna utcának a VIII. kerületi józsefvárosi Futó utcát hívták.

A mai XXII. kerületben, Nagytétényben 1937-ben létrejött Duna körút területrendezés miatt megszűnt.

Kapcsolódó tartalmak