Galánta (ma Galanta, Szlovákia)
Ma a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye, a történelmi Magyarországon Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt, 1938 és 1944 között újra magyar felségterület, ekkor Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye része volt. A Mátyusföld központja. Nagyszombattól 26 km-re délkeletre fekszik.
Honfoglaláskori temetőt tártak fel területén. Árpád-kori alapítású, először 1270-ben említi oklevél, mint a pannonhalmi apátság birtokát. A középkorban sok ura volt, a XVI. században az Esterházyaké lett, akik a reformáció idején áttértek, majd az ellenreformáció alatt rekatolizáltak, az Esterházyak ezen ága ezért a galántai nemesi előnevet viseli. A templom is e szerint szolgálta a híveket. Épülete egy 18. század végi földrengés következtében összeomlott. Nagyrészt az Esterházy családnak köszönhető a település fejlesztése, két kastélya. A várkastély a kuruc-labanc összecsapások színhelye volt több ízben.
Lakói mezőgazdasággal, kézműiparral foglalkozott. 1944 rabbiképző is működött. 1945 után a magyar lakosság felét kitelepítették.
Lakossága 1910-ben: 3274 lakosból 2933 magyar, 202 szlovák, 115 német
Lakossága 2011-ben: 15 138 lakosból 8833 szlovák, 4623 magyar, 73 cseh.
Érdekesség
Kodály Zoltán gyermekkorát Galántán töltötte, ez ihlette a Galántai táncok című kompozícióját.
Képeslapok
Utcatörténet
A XII. kerületi Orbánhegyen 1928-ban nevezték el a Galántai utcát.
