Magyargoroszló (ma Guruslău, Románia)
Magyargoroszló település Romániában, Szilágy megyében, Zilahtól 14 km-re, északnyugatra, a Zilah folyó jobb partján fekszik.
Neve a szláv Goroslav személynévből származik. Első írásos említése a XIII. századból való. 1601-ben a település határában zajlott a goroszlói csata, ahol Giorgio Basta és a havasalföldi Vitéz Mihály vezette csapatok döntő vereséget mértek Báthory Zsigmond seregére. Az ütközet során a falut is felgyújtották és földig rombolták. A lakosság egy része elmenekült, és később egy új, biztonságosabbnak vélt helyen építették fel a falut. A XVII. században a település Rákóczi birtok volt, majd a Bánffyak kezére került.
A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 804 lakosból 527 magyar, 277 román
Lakossága 2011-ben: 591 lakosból 503 magyar, 68 román volt
Érdekességek
A goroszlói ütközetben több mint 1000 ember halt meg. Az elfogott tiszteket 60 bitófára akasztották fel. Ezt a határrészt a nép ma is Hatvanfának nevezi.
A császáriak az egyéb más hadizsákmány mellett 110 erdélyi zászlót is megszereztek, melyeket fényes külsőségek között mutattak be Prágában Rudolf császárnak. Mika Sándor történész 1893-ban született tanulmányában olvashatunk a Habsburgok által 1601-ben zsákmányolt erdélyi hadizászlókról
A csata emlékére 1928-ban egy 10 méter magas emlékművet építettek, amelyet 1941-ben az akkori magyar hatóságok leromboltak. 1976-ban egy még monumentálisabb emlékművet emeltek a régi helyén.
Média: Goroszlói csata, részlet a Vitéz Mihály (Mihai Vitezul) című filmből
Utcatörténet
A fővárosi Goroszló utca a XVIII. kerületben található, 1990 óta viseli az erdélyi település nevét.
