Királyhágó (ma Pasul Craiului, Románia)
Az 582 méter magas Királyhágó a Réz-hegység és Királyrét között, Kolozs és Bihar megye határán található. Erdély kapujaként is emlegették, ugyanis ezt a hegyhátat tekintették határnak Magyarország (a Partium) és Erdély között. A kiegyezés után az Erdély megnevezés helyett a „Királyhágón túl” kifejezést használták sokszor. Földrajzi fekvése miatt fontos kereskedelmi útvonal. Aki ma Magyarországról, Debrecen felől közelíti meg Erdélyt, az biztosan áthalad a Királyhágón.
A hágó alatt azonos nevű falu fekszik a Sebes-körös jobb partján.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Érdekességek
Az 1780-as években Bucsától kezdve hegynek fölfelé Nagybáród irányában új utat építettek. II. József trónörökös korábban ezen az útvonalon járt, ezért az útkészítést látogatásához kapcsolhatták, ezzel függhet össze elnevezése. Más magyarázat szerint egykor erre húzódott a királyi tulajdonban lévő gyepűelve, amely az Árpád-korban a természetes határokat mesterségesen megerősítő védelmi rendszer volt.
Királyhágó köz a Főváros XXIII. kerületében, Soroksáron található 1988 óta.
Királyhágó utca a XII. kerületben, Németvölgyben található 1900 óta, ugyanitt tér is van elnevezve a hágóról 1991 óta.
Királyhágó út a XVIII. kerületi Ganzkertvárosban, Halmierdőn és Szent Imre-kertvárosban fut, nevét 1992 óta viseli; emellett a hágóról elnevezett út van még a XXI. kerületi Királyerdőn is 1937 óta.
Királyhágó utca található még a XX. kerületi Gubacsipusztán és Pacsirtatelepen is 1932 óta.
