Kishalom (ma Malé Straciny, Szlovákia)
Ma a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában, Nagykürtöstől 7 km-re keletre található. Trianon előtt Nógrád vármegye Balassagyarmati járáshoz tartozott. A 20. század előtt Kis-Sztraczin volt a neve.
A falut először 1236-ban említik. Eredetileg a honti királyi váruradalomhoz tartozott, melyet II. András a Balassák őseinek adományozott. A 15. században Salgai Miklós birtoka volt, majd a szécsényi uradalom része lett. 1554 és 1594 között a török hódoltság része. Ezt követően a Balassáké, majd a divényi, illetve a kékkői uradalom részét képezte. A 17. században elnéptelenedett, az 1670-es években telepítették újra. A 18–19. században Zichy Ferenc győri püspök, Balassa Pál és a Csemiczky család birtokolt. 1873-ban a kolera pusztított a faluban.
Lakosai mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak, amely a 19. században barnaszén bányászattal egészült ki. A bányát 1947-ben államosították.
1920-ban Csehszlovákiához csatolták, az első bécsi döntés során visszatért az Anyaországhoz, a II. világháború után ismét Csehszlovákia része lett, ma Szlovákiában található.
Lakossága 1910-ben 300 lakosból 265 szlovák, 19 magyar, 1 német
Lakossága 2011-ben a nemzetiségi adatok nem ismertek
Érdekességek
1904-ben Kissztracin falu helynévmagyarosítási kérelmet nyújtott be, a javaslat: Kishalom.
Az 1918. december 24-i antantjegyzék alapján megállapított cseh(szlovák)–magyar demarkációs vonaltól északra a katonailag megszállt területek – így Kishalom is – cseh katonai közigazgatás alatt álltak az 1921. évi XXXIII. törvény, azaz a trianoni békeszerződés ratifikálásáig.
Utcatörténet:
A mai XVI. kerületben, Sashalmon 1954-ben neveztek el utcát az egykori Nógrád megyei településről.
