Kolozsvár (ma Cluj-Napoca, Románia)
Kolozsvár Erdély történelmi és kulturális központja, Románia második legnépesebb város. Kolozs megyében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi medence között helyezkedik el, a Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében. A város a XI. században jött létre, első írásos említés 1213-ból maradt fenn Castrum Clus-nak nevezve a várost. A várost várfal vette körül, maradványai ma is láthatók. Miután a tatárok feldúlták a várost, V. István nagy számban szászokat telepített be. Kolozsvár mellett zajlott a Budai Nagy Antal féle parasztfelkelés döntő csatája 1437-ben.
Aranykorát az önálló Erdélyi Fejedelemség idején élte. A kincses Kolozsvár név is ebből az időből származik. A város gazdagságára utal, hogy saját pénzverdét is működtetett. Kolozsváron választották meg fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt. A városnak jelentős színházi hagyományai vannak, az első színdarabra 1792-ben kerül sor. A második világháború után a kommunista várospolitika irányelvei szerint megindult Kolozsvár iparosítása, ezzel párhuzamosan megkezdődött a román munkások betelepítése és a város peremeinek a kiépítése.
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 60 808 lakosból 50 704 magyar, 7582 román, 1676 német
Lakossága 2011-ben: 324 576 lakosból 245 737 román, 49 565 magyar, 3273 roma,
Érdekességek
Kolozsvárnak számos híres szülöttje van. 1443. február 23-án itt született Hunyadi Mátyás, magyar király, kinek szülőházát ma is bárki megnézheti. Bocskai István erdélyi fejedelem is a városban látta meg a napvilágot 1557. január elsején, 1802. december 15-én pedig a híres matematikus Bolyai János.
A várost az unitárius vallás bölcsőjének is nevezik. Az egyház megalapítója, Dávid Ferenc is kolozsvári származású.
A főterén található a Szent Mihály katolikus templom, a gótikus épület Erdély egyik fő kultikus helye. A templom mellett emelkedik Mátyás király lovasszobra, amit Fadrusz János szobrászművész készített. A közelben található a Bánffy-palota, aminek épületében ma Szépművészeti Múzeum működik.
A kolozsvári szalonna nagy gasztronómiai hírnévnek örvend. A füstölt húsos szalonnához hasonlóan készül, azzal a különbséggel, hogy a sózás után főzött, lehűtött páclébe téve érlelik.
