Kategória: Trianon térkép

Körmöci utca, Budapest I., XXI., XXII., Körmöcbányai utca XVIII.

Körmöcbánya (ma Kremnica, Szlovákia)

Körmöcbánya ma Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában található, a történelmi Bars vármegye egyik legfontosabb városa, bányaváros és pénzverőhelye volt. Selmecbányától 40 km-re északra, a Bisztrica- és a Körmöc-patak völgyében fekszik.

Sziléziai és türingiai német telepesek alapították a 12. században. 1328-ban I. Károly királyi bányavárosi jogokat adott, és megalapította a pénzverdét. A város fontossága a kiváltságokon, mentességeken is lemérhető. Az aranybányászat és pénzverés fénykora a 14–15. század. Az aranyforint az egyedüli értékpénzzé vált. I. Károly aranyforintját lásd itt. I. Mátyás király aranyforintját lásd itt.

1433-ban a husziták elfoglalták. Hunyadi János sikertelenül ostromolta, később Mátyás megszerezte. A vár a 13–15. században épült, többször bővítették, átépítették. Az 1560-as tűzvészben a város harmada leégett. Ura volt Bocskai, Bethlen.

1652-ben papírgyárat alapítottak. A 18. században főleg bányászok, kézművesek lakták. Gyárai, üzemei főleg a vasút 1869–72-es kiépítése után fejlődtek. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták.

Lakossága 1910-ben: 4515 lakosból 1514 német, 1501 magyar, 1482 szlovák

Lakossága 2011-ben: 5601 lakosból 4903 szlovák, 45 német, 27 cseh, 6 magyar

Érdekesség

1918 előtt Körmöcbánya volt Magyarország legfontosabb pénzverdéje. Itt készültek az első magyar aranypénzek, az aranyforintok (dukátok) az 1320-as évek közepétől kezdve, de a mondákban szereplő Mátyás aranyak is. Közel hat évszázadon át folyamatosan vert, az újkorban nemcsak aranyakat. 1918 novemberében leszerelték, a berendezést a személyzet egy része Budapestre szállította, megteremtve a budapesti Pénzverő alapjait.

A verde múzeumában őriznek olyan ritkaságokat is, mint az 1906-os ezüst 5 koronás. A múzeum honlapja itt található (nincs magyar nyelvű változata).

A mai pénzverde honlapja itt található.

Emlékezés Körmöcbányára: lásd itt.

Képeslapok

Térképek

Fotók

Google-térkép

Utcatörténet

Az I. kerületi Körmöci utca 1879-ben, a XXI. kerületi 1939-ben, a budafoki pedig az 1940-es években kapta nevét. A XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930-ban nevezték el a Körmöcbányai utcát.

Kapcsolódó tartalmak