Kategória: Trianon térkép

Kőrös köz Budapest XIX. (1194), Kőrös utca Budapest II. (1028), III. (1038), XVIII. (1182), Kettős-Kőrös utca Budapest XVIII. (1188),

Körösök (románul: Criș)

Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, a mai Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket. A Tisza egyik legjelentékenyebb baloldali mellékfolyója.

A Körösök névvel illetett folyók:

A Kettős-Körös 37,3 km. Ez két folyó, a 235,7 km hosszú (ebből a magyarországi szakasz 9,8 km) Fehér-Körös, és a 168 km hosszú (magyarországi szakaszának hossza 20,5 km) Fekete-Körös összefolyásából keletkezik.

A Sebes-Körös teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km.

A három folyó egyesülése után a Hármas-Körös teljes hossza: 91,3 km.

A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27.537 km², ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a XVIII-XIX. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség. A Kőrös évszázadokon át szabadon kanyargott a síkságon, bizonytalanná téve a termelést. A folyószabályozás a XIX. század végére fejeződött be, a Körösök hossza a szabályozott területen 1035 km-ről 455 km-re csökkent, és ezzel párhuzamosan 6000 km belvízcsatorna is épült. A szabályozás átrajzolta a vidék vízrajzi térképét, és megváltoztatta a növény- és állatvilágot is.

Érdekesség

A Körös-Maros Nemzeti Park működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit.

Képeslapok

Térképek

Tervek

Fotók

Videó 

Utcatörténet

A Körös köz a XIX. kerületben, Kispesten van, 1940 óta

Körös utca a II. kerület, Máriaremete városrészében, és a III. kerületben Csillaghegyen az 1920-as évek óta, a XVIII.kerület Gloriett-telep, Halmierdő és Szent Imre-kertváros részében pedig az 1930-as évek óta létezik. Utóbbinak egy részét 1990 óta Kettős-Körös utcának hívják.

A XV. kerületben, Rákospalotán a Zafír utcát korábban szintén Körös utcának hívták.

Kapcsolódó tartalmak