Kategória: Trianon térkép

Murányi utca, Budapest VII., XIX., XXI., XXII., Muránykő utca XVII. (1172)

Murányalja (Muráň, Szlovákia)

Ma a Besztercebányai kerület, Nagyrőcei járásának, 1920 előtt Gömör és Kishont vármegye Nagyrőcei járásának része. Nagyrőcétől 8 km-re északkeletre fekszik.

Szláv eredetű neve a kőből készült várra utal, melyet IV. Béla építette. A 15. század közepén Giskra foglalta el, majd Mátyás vissza. 1644-ben Wesselényi Ferenc, nádor úgy foglalta el, hogy úrnője, Széchy Mária a kezére játszotta. 1666-ban Wesselényi vezetésével itt határozták el a Habsburg ellenes szövetséget. Thököly kétszer foglalta el. 1702-ben tűzvész pusztította, 1703-ban a kurucoké. 1760 után sorsára hagyták, azóta pusztul.

A község a 14. században a vár szolgálófalujaként jött létre. A 16. században vasat bányásztak és dolgoztak fel. Zsindelykészítéssel, állattartással, lótenyésztéssel is foglalkoztak. 1574-ben a törökök, 1610-ben Bocskai hajdúi pusztították. 1709-ben és 1710-ben pestis dúlt.

A 19. század elején fűrésztelep és kerámiagyár működött. 1849-ben a Murány és Tiszolc közötti csatában a magyarok legyőzték a felkelő szlovákokat.

1920-ban Csehszlovákiához csatolták, ma Szlovákiában található.

Lakosság 1910-ben 1117 lakosból 846 szlovák, 235 magyar, 2 német

Lakosság 2011-ben 1250 lakosból 1201 szlovák, 19 roma, 4 magyar (20 nem nyilatkozott)

Érdekesség

A Magyar Nemzeti Múzeum 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon bemutatott múzeumi tárgyai: gróf Szécsi György öntöttvas címere 1625-ből, a murányi vár kápolnájából, onnan került az MNM gyűjteményébe. II. világháború alatt megsemmisült.

Wesselényi Ferenc és Széchy Mária története kedvelt téma a magyar irodalomban: Gyöngyösi István: Márssal társalkodó Murányi Vénus, Petőfi Sándor: Szécsi Mária, Arany János: Murány ostroma, Kisfaludy Károly: Szécsi Mária, avagy Murányvár ostromlása, Tompa Mihály Szécsi Mária, Móricz Zsigmond: A murányi kaland.

Képeslapok

Térképek

Fotók

Grafika

Google-térkép

Utcatörténet

A VII. kerületi Murányi utca 1879-ben, a XIX. kerületi wekerletelepi 1910-ben, a XXI. kerületi csepel-rózsadombi utca 1930-ban, a budafoki az 1930-as években kapta a nevét. A XVII. kerületi Rákoscsaba-Újtelepen 1954-ben neveztek el Muránykő utcát, amely a murányi vár erősségére utal.

Kapcsolódó tartalmak