Kategória: Trianon térkép

Nagyszeben út, tér Budapest XI. XVIII. XIX. XX.

Nagyszeben (ma Sibiu, Románia)

Az erdélyi város Gyulafehérvártól 7 km-re délkeletre, a Déli-kárpátok északi előterében, a Szebeni-medence közepén fekszik.

A Szeben-patakról kapta a nevét az XII. század végén alapított Nagyszeben, amikor II. Géza szászokat betelepített a területre. A környékbeli szász lakóknak ez lett a központja, egyfajta kereskedelmi és szellemi fellegvára. Emiatt később a Szebenszék nevezetű terület hivatalos központja is lett. Hunyadi János itt verte meg 1442-ben a benyomuló török seregeket. Később, a XV–XVII. század folyamán a törökökkel való folytonos háborúskodás miatt erős várat építettek itt, mely azonban 1566-ban leégett. A szászok körében gyorsan elterjedő reformáció központja lett. Mivel szabad királyi város volt, gyorsan növekedett, fejlődött, a környék pénzügyi központja lett. Itt létesült 1529-ben Erdély első könyvnyomtató műhelye. A város volt az erdélyi gubernium székhelye is 1703 és 1791 között. Később az 1848–49-es szabadságharcban erős ellenállást tanúsított a magyarokkal szemben, Bem tábornok sem tudta bevenni sokáig, csak 1849. március 11-én. A háborút követően az osztrákok Erdély fővárosává tették 1865-ig. Az 1876-os megyerendezés során megalapították Szeben vármegyét, székhelyévé Nagyszebent téve.

A trianoni békeszerződésig Szeben vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.

Lakossága 1910-ben: 33 489 lakosból 16832 német, 8824 román, 7252 magyar

Lakossága 2011-ben: 147 226 lakosból 130 984 román, 2169 magyar, 1561 német (11 508 nem nyilatkozott)

Érdekességek

1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek Nagyszebenben választották fejedelemmé Thököly Imrét.

Nagyszeben a 2007-es évben elnyerte Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címet, melynek okán rengeteg színes program és új beruházás jött létre a városban.

Képeslapok

Térképek

Építészeti tervek

Fotók

Utcatörténet

A fővárosi XI. kerületi Gazdagréten 1929 óta van Nagyszeben út, Nagyszeben tér pedig 1985-től. A XVIII. kerületi Szent Imre-kertvárosban 1932-től, a XIX. kerületi Kispesten 1940 óta, míg a XX. kerületi Gubacsipusztán 1932 óta viseli utca az erdélyi város nevét.

Kapcsolódó tartalmak