Nyitra vármegye (Nitra, Szlovákia)
Területének északi részén a Kis-Kárpátok hegye, déli a Pozsonyi-medence síksága terül el. Határvármegyéi voltak északon: Trencsén, keleten Turóc és Bars, délen Komárom, nyugaton Pozsony, valamint Morvaország.
Szent István király alapította Nyitravár központtal. A törökök a 16. század végén nagy pusztítást vittek végbe a Nyitra folyó völgyében.
Címerének fő motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Nyitra vármegyében magas volt a természetes szaporulat és a belső migráció.
1918-tól Csehszlovákia, 1938 és 1945 között Magyarország része. 1938 őszén a Magyarországhoz visszakerült déli rész a szintén nem teljes Pozsony vármegye részével együtt létrehozták a Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét.
Lakossága 1910-ben: 457 455 lakosból 324 664 szlovák, 100 324 magyar, 27 937 német
Érdekességek
A vármegyét Csokonai Vitéz Mihály Az aranysujtásos nadrág című költeményében énekelte meg 1798-ban.
A 11. században a magyar államhoz kapcsolódó területi egység volt Nyitra és Bihar vidékén, amelyet a trónörökös herceg, dux, pl. a király öccse kapott széles körű kormányzási jogokkal, így pénzverési joggal.
Utcatörténet
Újpesten az 1920-as években, a X. kerületi Óhegyen 1908-ban, Rákosszentmihályon az 1930-as években, Szemeretelepen 1930-ban, Gubacsipusztán 1932-ben kapott utca Nyitra nevet. Korábban a XI. kerületi Kelenvölgyben, a XV. kerületben Újpalotán és Kispesten viselt utca Nyitra nevet. Ez utóbbi 1934-től az 1973-as területrendezésig létezett. Nyitrai utca a Királyerdőben, a mai XXI. kerületben található 1937 óta.
.svg){kind=link}