Pered (Tešedíkovo, Szlovákia)
Ma a Nyitrai kerület Vágsellyei járásban van. 1920 előtt Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. A Mátyusföldi község Galántától 15 km-re délkeletre, Vágsellyétől 6 km-re délre fekszik.
Pered neve az ómagyar ’Petered’, Péter fia személynévre vezethető vissza. A csehszlovákok 1948-ban Tessedik Sámuel – akinek munkássága, életútja nem érintette a falut – nevéből, a szlovákosított Tešedíkovo névre változtatták. 2012-ben a történelmi név visszaállítására sikeres népszavazást tartottak, azonban a szlovák kormány elutasította a kérést.
Először 1237-ben említik. 1529-ben és a 17. században többször érte török támadás. Érsekújvár eleste után hosszabb időre a töröké lett. Urai gyakran változtak, sokszor egyházi birtok volt (pl. turóci prépostság, esztergomi érsek, jezsuiták).
A 18. században a kuruc harcok és a járványok következtében csaknem elnéptelenedett, majd újratelepült. 1831-ben árvíz és kolera, három évvel később tűzvész pusztított.
1849-ben Görgey vereséget szenvedett az osztrákoktól. A csata során a falu fele leégett.
1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1947-ben erőszakkal kényszerítettek családokat csehországi kényszermunkára, illetve a lakosságcsere egyezmény értelmében sokakat telepítettek át Magyarországra.
Lakosság 1910-ben: 3401 lakosból 3393 magyar, 5 szlovák, 3 német
Lakosság 2011-ben: 3716 lakosból 2910 magyar, 783 szlovák, 6 cseh, (5 nem nyilatkozott)
Érdekesség
Római katolikus temploma 1803-ban klasszicista stílusban épült. Homlokzatába beépített ágyúgolyók az 1849. június 20-21-i peredi csata emlékét őrzik. A csata emlékére 1869-ben a Pozsonyi Honvédegylet emlékművet emelt, ahol minden évben az ütközet évfordulóján megemlékezést tartanak.
Utcatörténet
Pered utca a XIV. kerületi Alsórákoson 1939-ben kapta nevét.
