Sepsiszentgyörgy utca, Budapest XVIII.

Sepsiszentgyörgy (ma Sfântu Gheorghe, Románia)

Sepsiszentgyörgy a történelmi Háromszék vármegye legjelentősebb városa, ma Kovászna megye székhelye, Erdély legnagyobb magyar többségű városa. Település a Keleti-Kárpátokban, a Baróti-hegység délkeleti lábánál, az Alsó-Háromszéki medencében az Olt folyó két partján fekszik, Brassótól 33 km-re.

A település első írásos említése 1332-ből származik, nevét templomának első védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Városi címet 1461-ben kapott, melyet kiváltságos város címmel egészített ki 1492-ben Báthory István erdélyi fejedelem. Sepsiszentgyörgyöt története során sokszor elpusztították, az 1658-as tatárjárás, valamint az 1661-es török dúlás elpusztította az épületek java részét és a lakosságnak csak töredéke maradt életben.

Mária Terézia 1764-ben a székelyeket határőrizetre kötelezte, a város pedig a huszár határezred állomáshelyévé nevezte ki. 1848. november 16-én Sepsiszentgyörgy is csatlakozott a szabadságharchoz, kimondva Háromszék fegyveres önvédelmi harcának megkezdését. Június 5-én hősies küzdelem zajlott a város mellett az orosz túlerővel szemben.

A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Lakossága 1910-ben: 8665 lakosból 8361 magyar, 158 német, 108 román

Lakossága 2011-ben: 54 651 lakosból 40 056 magyar, 11 725 román, 341 roma

Érdekességek

A városban található a Székely Nemzeti Múzeum, épületét Kós Károly tervezte 1913-ban. A múzeumot bemutató videót lásd itt.

Tavasszal tartják a város legnagyobb ünnepét a Szent György-napokat, amin több mint 200 programon vehetnek részt a látogatók közel két héten át.

A hagyomány szerint a város közelében végezték ki a Makk József-szervezte függetlenségi mozgalom több résztvevőjét, akik az 1848–49-es szabadságharc újrakezdésén munkálkodtak Kossuth Lajos felhatalmazásával.