Kategória: Trianon térkép

Szováta utca, Budapest XI.

Szováta (ma Sovata, Románia)

Erdély európai hírű üdülővárosa, Maros megyében, a Szovátai-medencében, Marosvásárhelytől 60 km-re fekszik. A Székely-Sóvidék központja.

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Szováta település a XVI. század második felében alakult ki. Első okiratos említése 1578. szeptember 13-i dátummal maradt fenn. Az első telepesek azok a sóőr családok lehettek, akiket a sóbánya őrzése céljából telepítettek ide.

Szováta első hivatalosan engedélyezett gyógyfürdője az 1872-ben létrehozott híres Géra-fürdő volt. Megalapítója, egyben a szovátai modern fürdő megteremtője Veress József , aki felismerte, hogy a szovátai sós források vize nagy értékű, nem szabad engedni, hogy kihasználatlanul elfolyjon.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Lakossága 1910-ben: 2826 lakosból 2763 magyar, 28 német, 11 román

Lakossága 2011-ben: 9516 lakosból 8329 magyar, 772 román, 194 roma

Érdekességek

A Medve-tó minden évben hazai és külföldi turisták ezreit csalogatja Szováta városába, akik a sósvizű tóban fürödhetnek és a természetvédelmi területen kirándulhatnak. A tó a nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta.

A Szováta mellett lévő Vörös tó színe tavasszal más, mint nyáron Ennek oka a vízben élő Sórákok (Artemia Salina) tömeges előfordulása. A 13-16 mm-es kis állatok színe függ a víz sótartalmától: minél sósabb a víz, annál pirosabb színe van a ráknak.

Képeslapok

Térképek

Fotók: itt és itt

Utcatörténet

A fővárosi XI. kerületi Kelenföldön található Szováta utca 1929 óta viseli az erdélyi település nevét.

Kapcsolódó tartalmak