Ugocsa vármegye (ma Magyarország, Ukrajna, Románia)
Ugocsa egyike a négy kárpátaljai vármegyének, a történelmi Magyar Királyság északkeleti részén helyezkedett el. Ma három országban, Magyarországon, Romániában és Ukrajnában található meg egykori területe. Utolsó székhelye Nagyszőlős volt.
A megye nagyrészt síkság, legfontosabb folyója a Tisza. Az egyik legkisebb területű megye, mai felosztásán is látszik, ez a térség folyamatosan az államok, uralkodók, birodalmak ütközőzónája volt. Ugocsa eredetileg királyi vadászterület volt, ebből lett erdősispánság majd a szomszédos sásvári ispánsággal egyesülve alkották a vármegyét. A tatárjárás szinte teljesen elpusztította. Az interregnum idején Borsa nembeli Kopasz tartományúré volt a térség, mígnem I. Károly elfoglalta. A XV. századtól kezdve a Perényi család a meghatározó nagybirtokosai és közéleti szereplői a megyének.
A Rákóczi-szabadságharc és az 1848–1849-es események érintették jelentősebben a megye történelmét.
Ismert történelmi közmondás az „Ugocsa non coronat” („Ugocsa nem koronáz”): a hagyomány szerint két eseménynél is elhangozhatott. Ugocsa vármegye az 1505. évi törvény, (az ún. rákosi végzés) alapján írta ezt a választ, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta, 1527. november 3-án. A másik hagyomány az 1722-iki országgyűlésre datálja, amikor a pragmatica sanctiót tárgyalták. A leányörökös megkoronázására coronat vagy non coronat kifejezésekkel szavaztak. Állítólag egyedül az ugocsai követ szavazott non coronat-tal.
A vármegye egy része maradt Magyarországon, egy része Romániához került, míg a többi 1920-tól Csehszlovákia része, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A második világháború után az 1945. június 29-én kötött szovjet-csehszlovák szerződés csehszlovák részt a Szovjetunióhoz csatolta. 1991 óta Ukrajnához tartozik.
Lakossága 1910-ben: 75 461 lakosból 32 076 ruszin és 28 852 magyar.
Érdekességek
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hét vármegyéjének egyike volt Ugocsa.
Utcatörténet:
A fővárosi XII. kerületi Krisztinavárosban 1900 óta, a XVIII. kerületi Ferihegyen 1940 óta viseli utca az egykori vármegye nevét.
