Zágráb utca, köz Budapest X. (1107)

Zágráb (ma Zagreb, Horvátország)

Az egykori Horvát-Szlavónország, ma Horvátország fővárosa a Medvednica-hegység lábánál, a Száva bal partján fekszik. Középkori magyar neve Gréc volt.

A terület már az őskorban is lakott volt, a rómaiak idejében pedig fontos kereskedelmi útvonalnak számított. Első említésére az 1090-es évek elején került sor, amikor Szent László király püspökséget alapított itt. 1241-ben a tatárok elől ide menekült IV. Béla, de a következő évben a közeledő támadók hírére Dalmáciába távozott. A mongol seregek feldúlták a települést, de távozásuk után az uralkodó szabad királyi városi rangra emelete Zágrábot, ezután kezdődött meg a város rohamos fejlődése és megerősítése. A település az horvát bán székhelye is volt egyben. 1300-ban itt koronázták meg először Károly Róbertet. 1558-ban ült össze először Horvátország és Szlavónia küldötteiből tartománygyűlés, a szábor, és kimondták Zágráb fővárosi rangját. Azonban a török veszély miatt a fővárost 1767-ig Varasdra helyezték át; ekkor a varazsdi tűzvész után lett újra Zágráb a székhely. A Zágrábban 1848. március 25-én összeült horvát nemzetgyűlés elhatározta elszakadását a Magyar Királyságtól, majd Josip Jelačić horvát bán vezetésével megtámadták Magyarországot. A magyar főváros elfoglalására indult sereget Pákozdnál 1818. szeptember 29-én sikerült megállítania a honvédeknek. Zágráb igazán az 1868. június 25-én történt magyar-horvát kiegyezés után indult fejlődésnek, mint a Magyar Szent Korona tagországát képező Horvát-Szlavónország fővárosa. Az 1918. október 28-án a Magyar Királyságtól elszakadó Horvát-Szlavónország a december 1-én megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakozott. Zágráb ezzel elvesztette fővárosi státuszát, amit a német támogatással az ún. Független Horvát Állam idején kapott ismét vissza 1941 és 1945 között. A II. világháború utáni titói Jugoszláviában ismét Belgrád lett az államalakulat fővárosa. Jugoszlávia felbomlása után az 1991-ben kikiáltott független Horvátország fővárosa lett.

A trianoni békeszerződésig a város Zágráb vármegye székhelye volt, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került, ma Horvátországban található.

Zágráb vármegye lakossága 1910-ben (Zágráb nélkül): 515 014 lakosból 386 528 horvát, 118 661 szerb, 2040 magyar

Zágráb város lakossága 1910-ben: 79 038 lakosból 59 348 horvát, 5160 szlovén, 4458 német, 4028 magyar

Lakossága 2011-ben: 790 017 lakosból 735 824 horvát, 17 526 szerb, 8119 bosnyák, 825 magyar

Érdekességek

Zágrábban született 1830. augusztus 15-én Lebstück Mária, aki Lebstück Károly néven magyar oldalon harcolt az 1848–49-es szabadságharcban, ahol többször megsebesült. Vitézségéért főhadnagyi rangot kapott. A szabadságharc bukása után az aradi várban raboskodott, itt szülte meg első gyermekét is.

Zágráb olyan talajra épült, amely a földrengéseknek fokozottan ki van téve. Majdnem minden esztendőben előfordulnak kisebb rengések, de a nagyobb földmozgások sem voltak ritkák. 1880. november 9-én 6,3-as földrengés károsította a város épületeit, míg a legutóbbi 2020. március 22-i rengés során egy ember meghalt, többen súlyosan megsérültek.