Zombor (ma Sombor, Szerbia)
Zombor Szerbiában, Szabadkától 60 km-re, a magyar és a horvát határhoz egyaránt közel található.
Egy 1360-ból származó dokumentum említi először a várost mint a Czobor család birtokát. Ekkor Chobor Szent Mihály néven szerepelt. A Czoborok 1478-ban a török támadások ellen erődítményt építettek birtokukra, amit azonban Pertev pasa vezetésével a törökök 1541-ben elfoglaltak. Lakosságát elhurcolták, és helyükre szerbeket telepítettek. Közel másfél század török uralom és 12 év küzdelem után 1687-ban sikerült elűzni őket. Helyükre 5000 bunyevác betelepülő érkezett, akiket később szerb határőrök követtek. 1697. szeptember 11-én a zentai csata alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket. 1702-ben Zombort a tiszai határőrvidékbe osztották be.
A 18. század közepén hosszas küzdelem után Mária Terézia szabad királyi várossá emelte Zombort, Bács és Bodrog megyék egyesítésével létrejött, hatalmas és termékeny talajának köszönhetően igen gazdag vármegye székhelye lett.
A város a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye székhelye, Zombori járásának központja volt. 1941 és 1944 között Zombor az egész Bácskával együtt ismét Magyarország része lett. A második világháború alatt a város zsidó lakosságát deportálták. Auschwitzban 964 zombori zsidó vesztette életét. A világháború után ismét Jugoszláviához csatolták.
1910-ben 30 593 lakosából 11 881 szerb, 10 078 magyar, 83 horvát, 2181 német
2011-ben 85 903 lakosából 69 150 szerb, 9 142 magyar, 1986 horvát, 158 német
Érdekesség
Zomborban, a volt megyeházában található Szerbia legnagyobb olajfestménye (7 méter széles és 4 méter magas), melyet Eisenhut Ferenc alkotott a zentai csatáról 1896-ban.
Utcatörténet
Budapesten Zombor utca található a XVIII. kerületi Gloriett-telepen (1940-től), a XIX. kerületi Kispesten (2001-től), a XX. kerületi Gubacsipusztán (1937-től), továbbá Zombori utca található a IV. kerületi Újpesten (1920-as évektől), a IX. kerületi Ferencvároson (1910-től), a XVI. kerületi Rákosszentmihályon (1920-as évektől), valamint a XXII. kerületi Budafokon (1930-as évektől).
