Borsa (ma Borșa, Románia)
Borsa város Romániában, Máramaros megyében, Máramarosszigettől 83 km-re, délkeletre, a Radnai-havasok lábánál fekszik. Itt torkollik a Visóba a Borsa-patak.
Vidékét II. András a Német Lovagrendnek adományozta. A települést 1365-ben említették először. Előbb a Drágffyak, majd 1450-ben az alsóvisói nemesek birtokolták, később román kisnemesi falu volt.
1717 szeptemberében a máramarosi nemesek és a román, valamint magyar parasztok Sándor Lupu borsai pópa vezetésével csapdába csalták és megsemmisítették a közeli Tatár-hágón betörő tatár sereget. 15 ezer tatár esett el és kiszabadult a több ezer, zömében Erdélyből elhurcolt rab.
1750 körül költöztek be zsidó kereskedők Galíciából. A XIX. század első felében fejlődött ki a település később önállósuló rézbányász telepe, Borsabánya.1913-ban kiépült a vasúti összeköttetés Máramarosszigettel.
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegyéhez tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett. 1944 áprilisában zsidó lakosságát a felsővisói gettóba hurcolták. Borsát 1968-ban nyilvánították várossá.
Lakossága 1910-ben: 9343 lakosból 6493 román, 2321 német, 378 magyar
Lakossága 2011-ben: 21 967 lakosból 20 348 román, 141 roma, 24 magyar volt
Érdekességek:
Az 1890-es években Pollák Jehuda Meir kezdte meg Borsafüred üdülőhely kiépítését, az ott található ásványvízforráshoz kapcsolódóan.
Borsafüred Máramaros megye legnagyobb üdülőhelye és síparadicsoma. Az első kiépített sípálya 1942 telére készült el. Az impozáns olimpiai pálya – merthogy annak készült- nemzetközi viszonylatban is igen színvonalasnak számított. A Magyar Sí Klub ugyanebben az évben avatta fel a Ló-havason, 1650 m magasan épült komfortos menedékházát, melyet a sokszoros magyar bajnoknő Iglóiné Eleőd Anikó után Anikó-síháznak neveztek el.
Utcatörténet
A fővárosi Borsa utca a XX. kerületben található, 1988 óta viseli az erdélyi település nevét.
