Kategória: Trianon térkép

Gyergyóremete utca (1173), Budapest XVII.

Gyergyóremete (ma Remetea, Románia)

Gyergyóremete település Romániában, Hargita megyében, Gyergyószentmiklóstól 18 km-re északnyugatra, a Maros mellett fekszik.

A hagyomány szerint a község alapítója egy Kendeffy Bonifác nevű ferences rendi szerzetes volt, aki 1560 táján a Maros mellett telepedett le. A település első lakói a XVI. században Ditróból érkeztek ide. 1725-ben szakadt el a falu Ditrótól és Szárhegytől önálló egyházközségként. 1820-ban örmények telepedtek le. Hamarosan kezükbe került az erdőkitermelés és az ehhez kapcsolódó tutajozó kereskedelem.

A magyarság nagy szabadságmozgalmaiban Gyergyóremete is részt vállalt. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban 50, az 1848–49-es szabadságharcban mintegy 90 remetei nevével találkozunk. 1892-ben a falu jelentős része leégett.

A XIX. század második felétől a közeli erdők kivágása és a vasút megépítése következtében a tutajozás fokozatosan megszűnt. A lakosság jelentős része távoli vidékeken keresett munkát.

A település a trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz A II. világháború után ismét Románia része lett.

Lakossága 1910-ben: 6207 lakosból 6195 magyar, 2 román

Lakossága 2011-ben: 6078 lakosból 5971 magyar, 44 román

Érdekességek

Egykori temploma egy villámcsapás következtében leégett, helyén épült fel 1771-ben a mai templom.

Az örménység betelepülésének köszönhető a polgári fejlődés felgyorsulása a XIX. század végén. Könyvtárat, olvasókört létesítettek, nagyarányú építkezésekkel alakították ki a község központjának még ma is meglévő arculatát.

Gergyóremetén született Balás Jenő bányamérnök, a magyar alumíniumipar megteremtője, valamint Cseres Tibor író.

A XX. sz. elején a Gyergyói-medencében a közel száz vízimalom közül mára alig tíz maradt fenn, amelyből öt a Gyergyóremete községhez tartozó Eszenyőben található.

A község fontos értéke az ásványvíz. Az első fürdő a falu déli részén létesült 1924-ben, melyet miután a Maros elmosott, 1968-ban létesített újra a gyergyói nyugdíjasok önsegélyező pénztára 14 káddal. Kálciumos, magnéziumos, vasas, szénsavas és kén-hidrogénes gyógyhatását már a század elején felfedezték.

Többek között Gyergyóremetén forgatták a Kereszthegy című filmet, mely a térség második világháborús történelmét dolgozza fel.

Térkép

Képek

Képeslap

Média és itt

Utcatörténet

A fővárosi Gyergyóremete utca a XVII. kerületben, Rákoskeresztúron található, 1999 óta viseli az erdélyi település nevét.

Kapcsolódó tartalmak