Gyimesek (ma Ghimeș, ma Románia)
A Gyimesek vidéke Csíkszeredától 30 km-re, keletre található. A Csíki-havasok közepén halad át a Gyimesi-hágó, amely összeköti a Csíki-medencét a Tatros-folyó völgyével. Gyimeseknek a Tatos- folyó völgyében, mintegy 30 km hosszú szakaszon elterülő falvakat nevezik.
A Tatos völgyében három nagy községet találunk: Gyimesfelsőlokot, Gyimesközéplokot és Gyimesbükköt. Mellettük nem találhatók tömör falvak, csak tanyatelepek, ezek pedig „patakokra”, „patakvölgyekre” oszlanak, amelyek sokszor egy-egy családnév után kapták a nevüket. (Pl.: Antalok pataka, Szűcsök pataka, Gáborok pataka), a Gyimeseket ezért a „Patakok országának” is nevezik.
Lakói, római katolikus vallású gyimesi csángók, a székelység egyik sajátos etnikai csoportja. A XVII. századtól kezdve részben csíki, részben moldvai községekből menekültek ide az adó, a katonáskodás és a szolgaság elől. A mai napig őrzik az egységes népi hagyományokat, a népi kultúrát, viseletet, énekeket és táncokat.
A térség három nagy települése a trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett. Gyimesbükk ma Bákó megyéhez, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok Hargita megyéhez tartozik.
Érdekességek:
A Gyimes név eredetének – hangzásbeli hasonlóságon alapuló – magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gímszarvas.
A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki „elcsángált”, elment a közösségtől. A csángók a bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókéhoz hasonló öltözetüket is. Ezt egykoron azért használták, hogy megtévesszék az őket üldözőket, hogy azok ne ismerjék fel bennük a szökött székely katonát.
A gyimesi csángók kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel, és párját ritkítóan széles skálájú népzene– és néptánc-hagyománnyal rendelkeznek.
Gyimesbükk a történelmi Magyarország egyik legkeletibb települése. Határában a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatóak az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban és az 1700-as évek kezdetén II. Rákóczi Ferenc megerősített a Gyimesi-szoros védelmére.
A Rákóczi-vár tövében, közvetlenül a történelmi határ mellett található a 30. számú vasúti őrház, amely a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt a Madéfalva-Gyimesbükk vasútvonalon. Az őrházban vasúttörténeti kiállítás tekinthető meg.
Gyimesbükk reprezentatív vasútállomása az Oszták-Magyar Monarchia külső vámhatárállomásaként épült Pfaff Ferenc tervei alapján.
Képeslapok és itt
Utcatörténet
A fővárosi Gyimes utca a XII. kerületben található, 1929 óta viseli az erdélyi tájegység nevét.
