Kategória: Trianon térkép

Szendrő köz, Bp. XIV. (1141)

Szabács (ma Шабац (Šabac), Szerbia)

Šabac város a mai Szerbiában, Macsó (Mačva) körzet közigazgatási székhelye. A Száva folyó mentén, annak jobb partján fekszik, Belgrádtól mintegy 70 km-re nyugatra. Közigazgatásilag 52 kis község tartozik hozzá.

A macsói területek (a Szávától délre eső vidék) a XIII. század elején magyar fennhatóság alá kerültek, ennek ellenére Szabács csak 1454-ben jelenik meg okleveles forrásainkban.

Isza boszniai pasa 1472-ben földvárat emelt Szabácsnál a Száva partjára a magyarok elleni védekezésképpen, 1476-ban Mátyás király csellel elfoglalta. A magyar szempontból győztes szabácsi ostromot beszéli el a legrégebbi, eredetiben fennmaradt magya históriás ének, a Szabács viadala. 1492-ben még vissza tudott verni egy török ostromot, 1521. július 7-én viszont Ahmed pasa bevette a szabácsi végvárat.

1715–1739 között rövid időre Habsburg kézre került, 1739-ben azonban ismét az oszmánoké lett. 1867-ben a szultán átadta a várost a Szerb Fejedelemségnek. 1914 augusztusában a város közelében, a ceri csatában aratta Szerbia első győzelmét az osztrák-magyar sereg felett.

A II. világháborúban területén koncentrációs tábor működött.

Érdekességek

A Szabács viadala históriás ének 1871-ben került elő az Ung vármegyei Csicseren, a Csicsery család oklevelei között. Valószínűleg egykor úri asztaloknál énekelték, dicsőítve a király tetteit.

Média: az 1476-os szabácsi csata

Utcatörténet

Budapest XIV. kerületében, Alsórákoson 1932 óta létezik Szabács utca. Bár Szabács-Šabac nem tartozott az 1920 előtti Magyar Királysághoz, tehát az első világháborút lezáró béke sem érintette, mégis érdemes a trianoni utcanévadások között említeni, ugyanis az 1931–33-as keresztelés (és a környéken ugyanekkor más végvárakról elnevezett közterek) egyértelműen a megcsonkított ország dicső múltjának kívánnak emléket állítani.

Kapcsolódó tartalmak