Szenttamás (ma Србобран / Srbobran, Szerbia)
Város a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben Újvidéktől 30 km-re északra, Óbecsétől 22 km-re délnyugatra, a Ferenc-csatorna partján fekszik. Még két település tartozik hozzá. A trianoni szerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott.
Nevét Szent Tamás apostolnak szentelt monostoráról kapta, amely a településsel együtt a török harcokban pusztulhatott el. A magyarból átvett Sentomaš nevet a Srbobran, azaz szerbvédő névre cserélték az 1848–49-es harcokra utalva.
Első írásos emléke 1338-ból származik. A 18. században magyarokkal és szerbekkel telepítették be, a török harcok miatt elnéptelenedett falut. 1702-től 1750-ig a katonai határőrvidék része volt. 1848-ban Bécsből szított szerb–magyar konfliktus színtere lett, a mészárlásnak a magyar lakosság jelentős része áldozatul esett. 1848-ban a magyarok három sikertelen támadást intéztek a szerb erősség ellen, 1849-ben Perczel Mór vette be. Ezen harcok emlékére kapta a szerbektől a „szerbvédő”, vagyis Srbobran nevet.
1918 után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része. 1941-ben visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben szerb partizánok foglalták el, akik megtorlásként többszáz magyart kivégeztek a városban.
Lakói ma is főleg mezőgazdasággal foglalkoznak.
Lakossága 1910-ben: 14 335 lakosból 7808 szerb, 6031 magyar, 430 német
Lakossága 2011-ben: 12 009 lakosból 7838 szerb, 3715 magyar, 396 jugoszláv
Érdekességek
A 18. század közepén a szerbek tömegesen vándoroltak el a területről. Pótlásukra a kamara a Jászságból, Heves, Hont és Nógrád vármegyéből telepített Szenttamásra magyarokat.
Szenttamáson minden évben megrendezik az Őseink zenéje nevű népzenei-néptáncos fesztivált.
Képeslap mozaik Képeslap a Fő utcáról Képeslap a templomról Képeslap – látkép
Média: hagyományos aratóünnepség
Utcatörténet
A XIV. kerületi Törökőrön 1932-ben neveztek el utcát a vajdasági városról.
