Vágsellye (ma Šaľa, Szlovákia)
Vágsellye Szlovákiában Érsekújvár közelében, a Kis-Duna és a Vág között, Mátyusföldön található. A Magyar Királyság egykori Nyitra vármegyéjéhez tartozott.
Az őskor óta lakott, építkezések során találtak neandervölgyi, vonaldíszes kultúrára utaló, valamint kelta, avar, szláv, a Morva Birodalom idejéből való és honfoglalás-kori leletet is. A térség első írásos említése is korai, 1002-ből való. Pannonhalma, majd később az egri érsekség tulajdona volt.
1536-tól mezőváros, majd közel két évtizedig a jezsuiták tulajdona volt. Érsekújvár 1663-as elestével Vágsellye is török kézre került, 1686-ig. 1692-től vásártartási joggal bír. Várkastélya fontos volt a törökök elleni végvári küzdelemben, a település javarészt áldozatul esett a török elleni háborúknak. 1849 júniusában jelentős csaták zajlottak a környéken.
A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A háború végével ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Nyitrai kerület Vágsellyei járásának székhelye.
Műtrágyagyártó üzemét 1958-ban kezdték építeni, 1960-tól Vágvecsét egyesítették Vágsellyével.
Lakossága 1910-ben: 3892 lakosból 3489 magyar, 286 szlovák
Lakossága 2011-ben: 24 454 lakosból 17147 szlovák, 3333 magyar (2814 nem nyilatkozott)
Érdekességek
1601-től ide küldte hittérítőként Pázmány Pétert a katolikus egyház, később is kedvelt tartózkodási helye volt.
A városban található levéltár a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltára (Korábban Vágsellyei Járási Levéltár), amelynek a reneszánsz várkastély ad helyet.
Itt született Kaszás Attila színész.
Utcatörténet
A fővárosi XIV. kerületi Alsórákoson található Vágsellye utca 1929 óta viseli a nyitrai település nevét.
