Fényfűzérek a fákon
Bardóczi Sándor azt javasolta, hogy a fák érdekeit figyelembe véve az eddigi díszítésnél kíméletesebb megoldást keressenek a szakemberek a budapesti ünnepi díszkivilágításnál.
„Mi köze van a díszkivilágításnak a fákhoz? Igazából nem a fény az, ami problémát okoz, hanem a rátekerhető ledsoros díszek, (…) melyek előfordul, hogy olyan sérüléseket okoznak – ezek általában ágletörések – amiken keresztül nagyon gyorsan be tudnak jutni kórokozók, kártevők az egyébként is nagyon leromlott fáknak a belsejébe. És ezek nehezen gyógyuló sebek.”
A főtájépítész szerint a korábbi fénysorral körbetekert fák esztétikai szempontból sem voltak megfelelőek: „Ez nekem mindig olyan volt, mint egy sörhasú emberen a sztreccspóló, nagyon előnytelenül emelte ki a fáknak azt a részét, amit pont takarni kellene.”
Az új díszekkel, melyek úgy teremtenek ünnepi hangulatot az utcákra, hogy a fáknak nem okoznak terhelést vagy sérülést, egyelőre az Oktogon és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti szakaszon találkozhatunk.
Műfű-mentesítés, famentés
Bardóczi Sándor csapatával nemrég leszedte az Andrássy úton korábban lerakott műfüvet.
„Ez annak a társadalmi folyamatnak a része, hogy iszonyúan el vagyunk szakadva a természettől. Nagyon sokszor látványelemként tekintünk egy zöldterületi elemre és nem ökológiai egységként. Szerintem ez egy borzalmas folyamat” – válaszolt Bardóczi arra a kérdésre, hogy miért kedvelt tereprendezési kellék még mindig a műfű.
A főtájépítész elmondása szerint a műfű-mentesítési projektnek éppen ezért kicsit edukációs célja is van. Ám az Andrássy út fáinak megmentéséhez a műfű felszedése nem lesz elég, nagy terhelés éri a növényeket, és sok helyen kipusztulnak a fák.
PODCAST:
Városliget
A Liget-projekt megkezdése előtt Bardóczi szerint született egy jó anyag, a Budapest 2030, ami azt állította, hogy a Városliget a városnak a leghasználtabb, legterheltebb parkja. A megoldás az lehetett volna, ha bizonyos funkcióktól meg tudna szabadulni, illetve ezen is túl, további zöld területeket fejlesztenénk a városban.
„Kb. 500 hektárnyi zöldterület hiányzik a városból, hogy egy ideálisan jó városról beszéljünk. Az öt városligetnyi közparkot jelent. Erre jött a Liget-program, ami azt állította, hogy nemhogy kevesebb embert kell idecsődíteni, hanem legalább kétszer ennyit.”
„Nagyon árulkodó a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. neve, ez egy ingatlanos típusú gondolkodást feltételez: minél nagyobb, annál jobb, csináljunk ide valami nagyon drágát, nagyon exkluzívat, egy építészeti jelet… Én meg azt mondom, hogy a városnak vannak olyan helyszínei, ahol a kevesebb az sokkal több. A Városligetnek az az eredeti funkciója, hogy kicsit el tudjunk menekülni a városból.”
A podcast második felében Bardóczi Sándor mesél egy új, BP fatár néven futó applikációról, amely többek között segíti a budapesti faállomány gondozását, de válaszol arra a kérdésre is, hogy mi lesz a sorsa a FŐKERT-nek, miután az új közműcég divíziójaként folytatja majd a munkát, illetve szó esik az állatok telelése és a parkok ökológiája szempontjából fontos falevélkupacokról, melyeket idén először nem szállít el télen a zöldterületgazdálkodás.
A podcastban választ kapunk az alábbi kérdésekre is:
- Hogyan kell a fákat gallyazni, formázni a városi utak mellett?
- Hogyan tud elterjedni az új, környezettudatos, adventi díszítés?
- Mi történik a talajjal a műfű alatt?
- Mit lehet tudni azokról a tervekről, melyek az Andrássy út zöldterületeinek megújításával kapcsolatosak?
- Milyen terhelésnek vannak kitéve az Andrássy-úti fák?
- Mi az a strukturális talaj, és miért lenne ideális a fasorok alatt?
- A korábbinál több lesz a Városligetben a zöldterület, miután elkészül?
- Hol lehetne pótolni a kieső zöldterületet Budapesten?
- Budapest főtájépítészének melyik fa a kedvence?
Borítókép: Bódis Krisztián/Budapest Brand nZrt.
