Kategória: Élhető város

Milyen lesz a Római-part 20 év múlva?

Rengeteg budapesti kedvenc helye a Duna mentén, ám sokan sokféleképp használják. A közösségi tervezés most ezeket az igényeket hozza közös platformra.

Közös jövőképet alakítottak ki a Római-partot használók, a vízisportok szerelmesei, a vendéglátóhelyek közönsége, a sétálók, futók, kerékpározók, a Duna-parti kavicsos föveny rajongói, a horgászok és a helyben felépült üdülőparkok egyre népesebb tulajdonosi köre. A Fővárosi Önkormányzat kérdőívvel, közösségi tervezési eseményekkel segítette a közös vízió kialakítását.

Sain Mátyás írása.

A Római-part másfél évszázada a főváros emblematikus üdülőhelye, ami elsősorban a dunai evezős sportélettel, majd később egyre sokszínűbb gasztronómiai kínálatával vonzotta, vonzza a látogatókat. Az utóbbi évtizedben azonban egyre több kritikai vagy éppen az értékek eltűnése miatt aggódó hang hallatszik, és egyre nyilvánvalóbbak a válság jelei: a sokak szerint túlburjánzó vendéglátás, vagy a sétány menti telkek egyre intenzívebbé váló, visszafordíthatatlan beépülése.

Milyen lesz a Római-part 20 év múlva?
Fotó: Soós Bertalan
Milyen lesz a Római-part 20 év múlva?
Fotó: Sain Mátyás

Az egész helyzetre árnyékként vetül a partmenti mobilgát elképzelése, ami az árvízi védművet a jelenlegi Nánási út – Királyok útja nyomvonalról a sétányra helyezné, védve a Római-parti hullámtérben felépített ingatlanokat, és egyben megteremtve a lehetőséget a telkek még intenzívebb hasznosítására, beépülésére. A sétány egyedi hangulatának, a természetközeli Duna-part látványának védelmében – és többek közt a teljes beépülést is ellenezve – a mobilgát felépülését az utóbbi években civil csoportok akadályozták meg.

Milyen lesz a Római-part 20 év múlva?
Fotó: Sain Mátyás
Milyen lesz a Római-part 20 év múlva?
Fotó: Sain Mátyás

Az árvízvédelmi gát elhelyezkedéséről szóló döntések meghozására, illetve a terület fejlesztésével kapcsolatos lépések meghatározására a főváros jelenlegi vezetése olyan megközelítést választott, amely a hosszú távú célok beazonosításával kezdi a munkát, és párbeszédbe, közös gondolkodásba hívja az érintettek. A Római-partot – mint üdülőterületet, közterületet, zöldfelületet – sokféle ember használja, szereti, ezért fontos, hogy az ő sajátos meglátásaik, szükségleteik tükröződjenek a tervekben. Eközben az árvízi védekezéssel kapcsolatos műszaki megoldásoknak lehetőleg támogatnia kell ezeket a törekvéseket, miközben a fő cél a teljes Csillaghegyi-öblözet, az érintett lakótelepek, lakóterületek maximális árvízi biztonságának megteremtése.

A főváros vezetése által választott út első lépése annak kiderítése, hogy a Római-part igen sokszínű használói köre – a vízisportok szerelmesei, a vendéglátóhelyek közönsége, a sétálók, futók, kerékpározók, a Duna-parti kavicsos föveny rajongói, a horgászok, a helyben felépült üdülőparkok egyre népesebb tulajdonosi köre – milyen jövőt kíván a Római-partnak. Ezt a közösségi jövőkép-tervezési feladatot a Fővárosi Önkormányzat magára vállalta és 2020 szeptemberében, aktív partnerségében Óbuda-Békásmegyer önkormányzatával, megkezdte az érintettek feltérképezését, bevonását.

Milyen lesz a Római-part 20 év múlva?
Fotó: Sain Mátyás

Tavaly szeptemberben a Római-partot szerető, használó budapestiek találkozhattak azzal a kérdőívvel, amely feltette a kérdést: milyennek szeretnéd látni a Római-partot 20 év múlva? Másfél hónap alatt közel 4500 kitöltő nyilatkozott arról, hogy mit tart a terület legfőbb értékeinek, mi az, amin változtatna, és ezeket szem előtt tartva milyennek szeretné látni a Római-part jövőjét. A legfontosabb helyi érintett csoportokat – a vendéglátósokat, a vízisportok szervezőit, a helyben lakókat, a terület fejlesztése kapcsán rengeteg önkéntes munkát vállaló civileket – online beszélgetések keretében szólította meg az önkormányzat.

A kérdőívből és a különböző érintettségű szereplőkkel folytatott beszélgetésekből kirajzolódott, hogy a terület jövőjével kapcsolatban miben van szinte teljes egyetértés, és természetesen azok a vitás helyzetek, konfliktusok is napvilágra kerültek, ahol további egyeztetésekre, közös gondolkodásra van szükség a mindenkinek megfelelő megoldások megtalálására.

Milyen lesz a Római-part 20 év múlva?
Fotó: Soós Bertalan

A közösségi tervezés által felszínre hozott információk, javaslatok alapján elkészült a Római-part jövőképe. Az utolsó, véleményezési szakaszban emailen beérkező észrevételek alapján kiegészített, javított dokumentum immár elérhető a romai.budapest.hu honlapon. Ugyanitt megtalálhatók a tervezés előzményeként elkészült anyagok, a tervezési folyamat keretei, tudnivalói, illetve a közösségi párbeszéd során keletkezett valamennyi információ.

A jövőkép legfontosabb üzenete, megállapítása, hogy a Római-partot úgy kell fejleszteni, alakítani, hogy megőrizze fekvéséből és múltjából adódó egyedi, sajátos karakterét, hangulatát, szellemiségét, amely a más fővárosi Duna-parti helyszínek között is egyedülállóvá teszi.

Az idős fák, a zöldfelületekkel kísért kavicsos Duna-parti föveny a terület legfőbb vonzereje, és egyetértés van abban is, hogy a Római-part elsődlegesen a rekreáció, az üdülés és a szabadidősportok helyszíne.

Fontos, hogy sokféle korú, érdeklődésű, anyagi helyzetű látogató számára tudjon kikapcsolódást, örömöt, elérhető szolgáltatásokat nyújtani, és a Római-part fejlődésében mindig középpontban álló evezős sportélet fejlesztésének fontosságával is a legtöbb megnyilatkozó egyetértett.

Milyen lesz a Római-part 20 év múlva?
Fotó: Sain Mátyás

Ez év során megkezdődik a közösségi tervezés újabb köre, amely lehetőséget ad a fejlesztendő helyzeteket részleteiben is megvizsgálni, illetve ezzel párhuzamosan elindul az árvízvédelmi lehetőségek beazonosítása, összehasonlítása is. A főváros által megkezdett közös munka célja, hogy a Római-part 20, vagy akár 200 év múlva is Budapest sokak által szeretett és használt kikapcsolódási helyszíne legyen.

A jövőképet bemutató dokumentum megnézhető a romai.budapest.hu oldalon!
Milyen lesz a Római-part 20 év múlva?
Fotó: Sain Mátyás

Kapcsolódó tartalmak