A Főváros összesen három margitszigetnyi erdőt kezel. Nem kis mennyiség, pedig csak alig 6%-a a városban található összes erdőnek. A városban szétszórva található erdőfoltok rengeteg egyéni értékkel (és persze nyűggel is) rendelkeznek. Kezelésük, fejlesztésük mostantól jóval nagyobb figyelmet kap. A fák növekedését azonban nem lehet felgyorsítani: évekig, évtizedekig tartó munkáról van szó.
Az erdők neveit olvasgatva találunk olyat, amit valószínűleg sokan ismernek városszerte, vagy legalábbis el tudják helyezni a térképen (például: Széchenyihegyi-erdő (igen, városrészként így, egyben helyes)), de bőven van olyan is, aminek az ismertsége mérhetetlen lenne, még a környéken lakók nagy része se tudna útbaigazítást adni (például: Flotilla-erdő).
Bármennyire is ismertek vagy ismeretlenek, jó állapotúak, vagy teljes megújulásra szorulóak, az közös bennük, hogy értékes részét képezik Budapest zöldfelületi rendszerének. Tömörebben: óriási szükségünk van rájuk.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a közelmúltban elkészült egy olyan új erdőkezelési koncepció és 10 éves munkaterv, amelynek az egyik fő célja, hogy a budapesti védett erdőket valóban a természetvédelmi szempontok mentén kezeljék: tarvágások nélkül, a folyamatos erdőborítás megtartása mellett.
A Budapesten található erdők nagy része különböző állami, kerületi kezelők és magáncégek tulajdonában van. Mindössze a Budapest területén lévő erdők 6%-a van a Főváros tulajdonában. Ez a 6% összesen 309 hektár erdőt jelent, és ebbe sajnos nem tartoznak bele a Budai-hegység nagy, összefüggő erdei. (Az összes erdőterület a több mint 5 ezer hektár.)
Hol vannak Budapest saját erdői?
Az említett bő 300 hektár összességében nagyobb, mint az V. kerület. Ha ezt mind egyetlen erdővé tolnánk össze, a Szabadság hídtól a Margit hídig a Duna és a Kiskörút között mindent fák borítanának. A valóságban viszont ezek az erdők a városban szerteszét helyezkednek el, összesen 132 kisebb-nagyobb erdőfoltban.
Kezelésükben éppen ez a szétszórt elhelyezkedés jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A Budapesti Közműveknél, a Főkerten belül létrehozott új Természetvédelmi és Erdőkezelési Osztályának első nagy munkája épp az volt, hogy a 132 különálló erdőfoltot kezelés szempontjából 42 erdőtömbbe rendezze és ezeknek kezelésére és fejlesztésére egyenként készítsen erdőkezelési tervet.
Az erdők között vannak tekintélyes méretűek, mint a Merzse-erdő, és van olyan, aminek neve gyönyörű (Budaligeti-erdő), de mérete csak akkora, mint egy családi ház kertje (686 m²). Van, amelyik igazi természeti csoda, mint a júniusban védetté nyilvánított Nagytétényi Duna-part egyik erdőfoltja, de a Fővárosé a Csepeli-erdő is, ahol rengeteg lerakott építési törmelék akadályozza a fák növekedését. Egy ilyen erdőfolt kellemes kikapcsolódási hely se tud lenni a környéken lakóknak, és az állat- és növényvilág is komoly károkat szenved. Az erdőfoltok egy részének eddig neve se volt, ezt most mindenhol pótolták.
Mit fognak csinálni az erdőkkel?
Ahogy már volt róla szó, a fő változás, hogy a fakitermelési, kereskedelmi szempontokat jóval meg kell, hogy előzzék a természetvédelmi, klímavédelmi szempontok, és az a cél, hogy az erdők alkalmasak legyenek kikapcsolódásra. Legyenek benne bennük például hosszabb-rövidebb sétautak, padok.
A természetvédelelmet előtérbe helyező kezelés része az is, hogy minél természetesebb, őshonos fajokból álló erdőket kell létrehozni, amiben például sok a holtfa, hogy a bogarak, madarak és denevérek is egyre gazdagabb élőhelyet találjanak.
Az őshonos fajok jelenlétének erősítése azért lassú folyamat, mert az erdők átalakítása nem történhet úgy, hogy a szegényes élővilágú akácosokat tarra vágják, és helyükre egyik napról a másikra őshonos fajokat ültetnek.
Mivel a cél az, hogy a folyamatos erdőborítás megtartása mellett hozzon létre a Főváros természetesebb erdőket, egy ennél lassabb, de az erdő életközössége, a klíma, és az erdő látogatói számára is hasznosabb, kíméletesebb módszer kell alkalmazni. A meglévő erdők alá például tölgy, juhar és kőris facsemetéket telepítenek, az azok erősödését, növekedését követve vágják ki az idegenhonos fákat. Ennek eredményeként természetesebb, értékesebb és érdekesebb erdők jönnek létre. Erre pedig az erdőben élő növényeknek, állatoknak, és az oda látogató embereknek is nagy szüksége van.
Ehhez az érezhetően munkaigényes tervhez új szervezeti felállásra is szükség van. Hiába volt ugyanis 309 hektár erdeje a Fővárosnak, korábban se a Főkertnél, se a Városházán nem volt olyan csapat, ami speciálisan erdőkezeléssel foglalkozott volna.
Ezt új területek kialakításával pótolták mindkét helyen, így mostantól a Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti Osztályának és a Budapesti Közműveken belül működő FŐKERT Divízió Természetvédelmi és Erdőkezelési Osztályának közös feladata az erdők megújításának levezénylése.
Szöveg: Gadó György, Spät Judit, Kovács Tamás
Borítókép: Jegenye-völgy (Fotó: Ruzsa Rania)