1823. január 1-én született Petőfi Sándor, vajon milyen lenne Budapest az ő szemével? Mit kérdezne, ha végigsétálna a Duna partján? Mit nem értene?
Csapó Ádám írása
A Lánchíd nemsokára elkészül?? – értetlenkedne a költő.
A híd újjáépítése 2023-ban fejeződik be, részben már át is adták. Petőfi viszont joggal lehetne zavarban, hiszen a szabadságharc évei alatt is már csak az utolsó simítások hiányoztak ahhoz, hogy a híd elkészüljön. Azt már nem nézhette végig (mi elmondanánk neki?), ahogy a szabadságharc vérbe fojtásáért is felelős Haynau avatta fel a hidat 1849. novemberében.
Miért ilyen nagy mindenki? Ilyen jólétben élnek a magyarok a 21. században?
Petőfi joggal gondolhatná, hogy a testméret és a gazdagság összefügg, ő maga is feltűnően vékony volt és élete nagy részében távolról sem élt jómódban. A 19. században nem volt feldolgozott élelmiszer, ami volt, az nem volt mindenkinek elérhető. A Pesten élők nagy része szegény volt, egyik napról a másikra élt, éhezett, a túlsúlyos emberek száma messze alatta volt a mainak, és egyfajta társadalmi státuszt mindenképp jelölt.
Milyen szobor áll a Gellért-hegy tetején?
A Szabadság-szobor 1947 óta áll a hegy tetején, arra emlékezünk vele, amikor a II. világháború végén a szovjet csapatok kiűzték Budapestről a németeket. Vagyis, azok az oroszok segítettek nekünk, akik száz évvel korábban még a szabadságharc leverésében vállaltak oroszlánrészt. Ezt Petőfi bizonyosan felháborítónak találná.
Mi a lapos épület a szobor mellett?
A lapos épületet mi Citadellaként ismerjük. Az épületet az a Haynau építtette, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leveréséért, az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzéséért is felelős volt. A citadella is – más országok hasonló építményeitől eltérően – azért épült, hogy a magyarokat fenyegesse, nem pedig, hogy védelmükre legyen. A költő valószínűleg meg lenne döbbenve, hogy az épületet még mindig nem pusztítottuk el.
Valószínűleg értékelné a technikai fejlődést.
1846-ban elindult a gőz-hajtotta vasúti közlekedés Budapesten is. 1847-ben Vasuton című versében nagy rajongással írt első élményeiről. Nem láthatott viszont bicikliseket, autókat, villamosokat hemzsegni, egyéb furcsa vagy zajos gépeket sem. A levegő inkább a lótrágya szagától volt terhes, mint a szén-dioxidtól. Az utak nemhogy aszfaltozva nem voltak, még a macskakőnek való kő bányászata is váratott magára a század végéig. Petőfi jártában keltében sáros pesti utakhoz volt szokva, lovaskocsikhoz, szekerekhez. A polgári légi közlekedés – pláne annak fapados változata – még álmodozás szinten sem létezett.
Petőfi az egyik legismertebb magyar költő, akinek közel 850 verse maradt az utókorra.
A szabadságharc előtt Pesten irodalmi kört is szervezett, joggal kérdezhetné, hogy kik számítanak most elismert költőnek? A nők karrierálmait illetve költői ambícióit nem támogatták nagyon a 19. században (bár tudunk pár költőnőről, akik a társadalmi elvárások ellenére is írhattak és jelentethettek meg verses köteteket). Érdekes lehetne számára az is, hogy a 21. századra milyen megjelenési formái alakultak még ki, és milyen témákkal dolgoznak a modern költők. Ha Szabó T. Annát és Beton.Hofit említenénk neki – hogy csak két nevet ragadjunk ki a több ezerből – nem nagyon lőnénk mellé.
Miért öltözik mindenki ilyen férfiasan? – kérdezhetné.
Ez utóbbival arra célozna, hogy – bár ez nekünk már nem tűnik fel – a nők többsége nadrágot hord, ami a 19. században elképzelhetetlen lett volna. A költő korában egy igényesebb pesti nő nyugati divatlapokat követett, fűzőt hordott, drótvázat, rajta 5-6 alsószoknyát, lapos talpú cipőt. A bő ujjú blúzból előbújó kezekben nem mobiltelefont tartottak, hanem napernyőt, legyezőt, díszes kendőket. Hosszú hajukat fésűkkel, tollakkal díszítették, loknikban vagy kontyba kötve hordták. Erős sminket csak az utcán hemzsegő prostituáltak viseltek.
A nagy kávéházak még mindig népszerűek,
de ha az utcán áll a sor, akkor abban valószínűleg nem a szegény értelmiségi művészek várakoznak, mint a költő idejében. Amíg a 19. században melegedni, olcsó reggeli reményében és a társaságért jártak nagy kávézókba, addig a 21. században a legcsillogóbb kávézók előtt turisták állnak, hogy bejutva szelfit készíthessenek.
A magyarok többsége még 200 év elteltével is úgy gondolja, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti Dalt.
Ez nem igaz. A verset két nappal a szabadságharc előtt írta, naplójából tudjuk, hogy elszavalta az akkori Pilvax kávéházban, az orvosi egyetemen és az összegyűlt ezrekkel a Landerer-nyomda előtt is, miután több példányt szétosztottak az ott várakozók között. Viszont a Nemzeti Múzeumhoz kapcsolódóan a Nemzeti Dalról a naplójában nem tesz említést.
Miért ilyen nehéz még ma is politikáról indulatok nélkül beszélgetni? – kérdezhetné.
Erre nehéz lenne indulatok nélkül válaszolni.
