Kategória: Mi újság, Budapest?

„Egyre inkább a beleszületés határozza meg, hogy ki hol és hogyan él” – Podcast

Mi az a CSÁO és mivel foglalkozik a rejtélyes nevű BMSZKI? A Budapest TE meg ÉN podcastből megkapjuk a választ Balla Edit, a Családok Átmeneti Otthonának ellátási egységvezetője és Breitner Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai igazgatóhelyettese segítségével. Ügyfélnek hívni a hajléktalant és drámapedagógiát tartani az otthontalan családok gyermekeinek, olyan hozzáállást igényel a segítő szakmától, ami a legmagasabb szintű emberségről és segíteni akarásról tanúskodik. Ezt az elhivatottságot a beszélgetésben résztvevőket hallgatva is megértheti a hallgató.

Veress Dóra és Gellért Gábor interjúja.

Ügyfeleknek hívjuk a segítségre szoruló otthontalanokat

Edit: Mi ezekben az intézményekben szolgáltatásokat nyújtunk, az ügyfél ebben az értelemben az, aki ezt a szolgáltatást igénybe veszi. Igyekszünk arra is figyelni, hogy hozzá igazítsuk a szolgáltatást, hogy az személyre szabott legyen, az ő igényeinek feleljen meg. Mindezt talán az ügyfél szó fejezi ki legjobban.

Péter: Keressük azt a kifejezést, ami azt a fajta egyenrangúságot tartalmazza, amit szeretnénk is megvalósítani a mindennapi munka során. Másrészt ezeknek az embereknek rengeteg ügyük van, nélkülözések tömege, jogi ügyek, egészségügyi ügyek, (…)  mindez bizonyára ott van a szó mögött.

„Egyre inkább a beleszületés határozza meg, hogy ki hol és hogyan él” – Podcast
Balla Edit, a Családok Átmeneti Otthonának ellátási egységvezetője

Családok Átmeneti Otthona: több, mint szállás

Edit: Ha felvételre kerül egy család, akkor a családgondozó első dolga, hogy egy több órás életútinterjút készít a szülőkkel. Amikor a szakmai team összeül, ezt az interjút használjuk arra, hogy lehetőleg kirajzolódjon belőle, mi ennek a családnak az alapproblémája. Nem azért, mert szeretjük a probléma-fókuszt, hanem szeretnénk megragadni azt a dolgot, amire a személyre szabott segítségnyújtásunk alapulhat. Ha megtaláljuk a közepét annak, miért vannak itt nálunk, akkor nagyon pontosan ki lehet rajzolni azokat a szolgáltatásokat, amikkel ők a leghatékonyabban előre tudnak jutni, talpra tudnak állni.

Az iskolázottság hiánya jellemző alapprobléma: a CSÁO-ba kerülő családok 50%-ában a szülők legmagasabb iskolai végzettsége nyolc osztály. A hiányzó végzettségek megszerzésében tudnak segíteni a szakemberek. Ám a leggyakoribb alapprobléma manapság inkább a destruktív minták megléte, a nem működő családi dinamika.

Edit: Ha egy szülő állami gondozott volt vagy bántalmazó családi környezetből jön, esetleg azt gondolja a bántalmazásra, hogy az a szeretet, akkor nincs olyan mintája, ami működik. Nem tudja megteremteni a szeretetteljes, stabil, kiszámítható környezetet a gyerekeinek. Ehhez mi próbálunk mindent megadni a szülőknek és a gyerekeknek is.

A gyerekekkel külön gyerekgondozó foglalkozik a CSÁO-ban, a gyerekdráma csoportban konstruktív viselkedési módokat, megküzdési technikákat tudnak megtanítani a gyerekeknek, melyek hatékonyan segítenek a mindennapi konfliktuskezelésben és növelik a gyerekek önbizalmát is.

„Egyre inkább a beleszületés határozza meg, hogy ki hol és hogyan él” – Podcast
Breitner Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai igazgatóhelyettese

A hajléktalanellátás fő célja az utcán élők lakásba segítése lenne

A hajléktalan emberek 30%-a több mint 10 éve hajléktalan. Péter szerint az intézményi elhelyezésük csak ideiglenes megoldásnak fogható föl.

Péter: Az a jó, ha olyan emberek élnek egy fedél alatt, akik szeretnének együtt élni, ezt pedig lakásokban lehet leginkább megvalósítani. Mi errefelé igyekszünk azokkal, akikben van elég hit és életerő, hiszen szeretnénk, ha minél többen visszakerülnének lakásokba.

De Magyarországon ma lakhatási válság van, nincs elég szociális bérlakás és az albérletet kiadók körében nagy a bizalmatlanság.

Péter: A hajléktalanellátó rendszer a CSÁÓ-val együtt a szociális bérlakás rendszer pótléka jelen pillanatban.

Vannak ugyan szívességből ideiglenesen lakáshoz jutó emberek, akik aztán nagy arányban újra visszakerülnek a BMSZKI látókörébe, vagyis újra hajléktalanná válnak.

Péter egy felmérés eredményére hívja fel a figyelmet: Kiderült, ezeknek a többnyire szívességi típusú lakhatásoknak nagyjából a kétharmada elfogadható, tehát társadalmi méltányosságból, jószándékból való befogadtatás, de nagyjából az egyharmada kifejezetten valamilyen bántalmazással függ sajnos össze. Ami mögött a szexuális kihasználtág áll, vagy a szállásért cserébe dolgozni kell. Az esettapasztalatok azt mutatják sajnos, hogy egyre inkább a beleszületés határozza meg, hogy ki hol van és hogyan él, és egyre kevésbé az egyéni devianciák vagy lecsúszási minták.

Podcast – Hallgasd meg!

Kiderül még a podcastből:

  • Miért csökken a lakásba jutók száma a hajléktalanok között?
  • Milyen arányban költöznek lakásba a CSÁO-ból a családok?
  • Miért nem szereti a magyar néplélek a bérlakást?
  • A COVID idején felszabadított üresen álló önkormányzati bérlakások megnyitása milyen tanulságokhoz vezetett?
  • Miért áll üresen Budapesten 7000 lakás?
  • Hogyan készült a friss fővárosi hajléktalanügyi stratégia és mik a fő célkitűzései?
  • Jellemzően hogyan kerül a CSÁO-ba egy család és mi a tipikus útja ezután?
  • Mit jelent valójában a családgondozás azalatt az idő alatt, amíg egy család az átmeneti otthonban lakik?
  • Miért minimális a kilépési lehetőség egy családotthonban élő család számára?
  • Mi számít sikernek egy segítő szakember számára a munkájában?

A BMSZKI várja az önkéntes munkát vállalókat és azokat a támogatókat, akik az otthontalan családok, hajléktalanok mindennapjait adományaikkal is hajlandók segíteni.

A következő felületeken lehet tájékozódni a támogatási lehetőségekről:
A BMSZKI weboldala: www.bmszki.hu/hu/tamogatas
A BMSZKI Facebook oldala: https://www.facebook.com/BMSZKI
A CSÁO Facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/BMSZKI-Csal%C3%A1dok-%C3%81tmeneti-Otthona/2127069617377144
ADOMát Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/202850110938766

Kapcsolódó tartalmak