Barót (ma Baraolt, Románia)
Barót város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra, a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.
A település nevét a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A baróti várat, amely valószínűleg a település határában álló római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A római katolikus templom a XVI. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták, 1802-ben földrengés pusztította, amelyben a templom is súlyosan megrongálódott, 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án a település határában a Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek vereséget mértek a császári csapatokra. 1876-tól járási székhely.
A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett. A település a környező falvakkal együtt- Bibarcafalvával (4 km), Bodossal (6 km), Felsőrákossal (6 km), Köpeccel (5 km) és Miklósvárral (9 km) – 1968-ban városi rangot kapott.
Lakossága
1910-ben 2531 lakosból 2501 magyar, 22 német
2011-ben 5264 lakosból 4871 magyar, 196 román volt.
Érdekességek
Földjének mélyében lignit telepek vannak, ezeket a kapcsolt települések határában 1873–2013 között kül- és mélyműveléssel mindenhol fejtették.
A széntelep fölött szinte kiaknázatlan mennyiségű szénsavas ásványvíz-tartalékok vannak.
Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
1739-ben született a településen Baróti Szabó Dávid jezsuita paptanár, költő, műfordító. Nevét Baróton a középiskola és a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány őrzi.
Itt született 1801-ben Keserű Mózes csillagász és 1863-ban Gaál Mózes író
A Bodosi családnak több híres képviselője is a településen született, így 1913-ban Bodosi Dániel festőművész, 1916-ban Bodosi Antal ferences rendi szerzetes.
Barót híres szülöttei közé tartozik még Baróti Lajos magyar labdarúgó, edző, szövetségi kapitány, Incze László történész és muzeológus valamint Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész.
Utcatörténet
A fővárosi Barót köz a XXII. kerületben, Budafokon található. A Temesvári utcából nyíló zsákutca 2007 óta viseli az erdélyi település nevét.
