Kovács Géza káposztásmegyeri lakos hétfő reggel levitte a szemetet. „Hideg van” – gondolta, ahogy összehúzta magán a kabátot. Hívta a liftet, felkapcsolta a világítást a lépcsőházban és feltekerte a radiátort, amint belépett a lakásba. Kovács Géza nem tudta, hogy ebben a tíz percben Budapest egyik legfontosabb folyamatának volt elindítója és haszonélvezője egyszerre. Az évi 50 000 kukásautónyi hulladékból ugyanis áram és hő lesz – hogy hogyan, arról a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (FHHM) kollégái tudják a legtöbbet.

Kovács Krisztina írása.

Hogyan működik Budapest belülről? Mi történik a „színfalak mögött”? Naponta hány és hány ember dolgozik láthatatlanul azon, hogy zökkenőmentesen folyjon az élet – vagy a csapból a víz, és menjen a közlekedés, tűnjön el a szemét, virágozzanak a parkok? Szép lassan végig járjuk a várost a színfalak mögött, így voltunk már a Lánchíd pilonjának tetején a felújítás előtt, a metró alagútjában vagy a Siklók kiemelésén, a Nagykörút alatti szennyvízcsatornában, most a rákospalotai hulladékhasznosítóba látogatunk.

A hulladékhasznosítóról utoljára akkor lehetett hallani, amikor Harrison Ford és Ryan Gosling Budapesten forgatták a Szárnyas fejvadász folytatását és az egyik forgatási fotón jól felismerhető volt a jellegzetes rákospalotai kémény.

Nem szemétégető, hanem hulladékhasznosító

– a különbség lényeges. A szemét nyűg, a hulladék viszont alapanyag és a termikus hasznosítás „csak” az első lépés, mondhatni beugró. Utoljára talán a Székesfőváros Mérnöki Hivatala emlegetett szemétégetőtelepet, még 1904-ben, amikor kezdeményezték a központosított hulladékkezelést. Érveik között az is szerepelt, hogy a szállításhoz így kevesebb lóra és kevesebb abrakra lenne szükség.

Vélhetően nem voltak nagyon meggyőzőek, mert a hulladékhasznosító építéséről végül 1976-ban született csak döntés és 1982-ben helyezték üzembe, nyugat-német minta alapján, részben  csehszlovák kivitelezésben: a Skoda embléma ma is jól látható a generátoron (az 1979-es évszámot kicsit keresni kell).

Hulladékból boldog lakás

A működési elv egyszerű: a hulladékot termikusan hasznosítják, így sokkal kevesebb helyet foglal, ráadásul az így keletkezett hőt egyrészt fűtésre, másrészt áramtermelésre tudják használni – számszerűsítve 50 000 lakás villamosenergia-fogyasztásáról van szó, az itt termelt hő pedig 76 ezer lakásba jut el.

Lenyűgözőek a méretek: a bunkertér, ahová a kukásautók öntik a hulladékot 10 000 köbmétert tud befogadni, akkora, mint egy repülőgépszerelő üzemcsarnok. Két végén két kis fülkéből álló nap pakolják két öttonnás markolóval – hivatalos nevén polipmarkolós híddaruval -, hogy kellően homogén legyen (ne csak ételmaradék legyen az egyik felén mondjuk, mert az máshogyan ég) és legyen hely az új szállítmányoknak. És ezek a markolók teszik bele a hulladékot a hulladékadagoló tölcsérbe – egy markolással egy teljes kukásautó rakományát -, ahonnan a saját súlyánál fogva belefolyik az adagolórendszeren keresztül a tűztérbe.

Előfordult már, hogy le kellett állni a beszállítással, mert kiszállt a rendőrség, ugyanis valaki azt vallotta, hogy megölte a gyerekét és kidobta a kukába – szerencsére nem volt igaz. De jönnek ide megsemmisíteni tonnányi mértékben csempészett cigarettát, zárjegy nélküli alkoholt, hamisított ruhákat és különböző bűnjeleket is. Utóbbi egy külön mutatvány, külön rendőrségi biztosítás mellett, elzárt útvonalon és előre nem ismert időpontban. De ide kerülnek gyakran érzékeny, megsemmisítésre ítélt dokumentumok, iratkupacok is.

A rostélyrendszer belül leginkább a középkori Pokol-ábrázolásokra hasonlít, csak kárörvendő, vasvillás ördögök helyett joviális, munkaruhás férfiak felügyelik monitorokon, hogy rendben folyik-e a kazánokban minden. Ahhoz, hogy tüzet lássunk vagy bekukucskálhatunk egy kis ablakon, vagy be kell mennünk a vezénylőbe a monitorokhoz– a hulladékhasznosító egész területén itt a legnagyobb a népsűrűség, itt akár 6-8 emberrel is találkozni, különben az egész létesítmény olyannyira automatizált, hogy ha éppen nem tisztítanák az egyik rostélyrendszert, lehet, hogy senkivel sem találkoznánk.

Maga a termikus hasznosítás külön kategória: minél tökéletesebb az égés, annál kevesebb a kezelendő károsanyag-kibocsátás: 1000-1100 Celsius fokon már tökéletesen kiég a hulladék – ehhez persze szabályozni kell a kazánban uralkodó nyomást, bizonyos típusú hulladéknál rá kell segíteni külön földgázégőkkel, de még arra is ügyelni kell, hogy mekkora a kazánok tágulása (6 centiméter, mint megtudtuk).

Amit Pista bácsi nem csinál

És ez csak a kisebbik fele a mutatványnak. A füstgáz és a keletkező károsanyagok kezelése nagyobb helyet foglal el a létesítményben, mint az áramtermelésért és hulladékkezelésért felelős részek együttvéve. Van itt minden: kötelező füstgázégetés 850 fokon, karbamid-befecskendezés, pernyeleválasztás, aktív szén, zsákos szűrők, maradékanyag-siló és mésztej befecskendezésű abszorber, attól függően, hogy mit szeretnénk semlegesíteni. A savas jellegű gázoktól kezdve a szálló poron keresztül a dioxinokig és furánokig bezárólag mindenki megkapja a magáét. A legvégén egy hatalmas elektromágnessel még a hulladékvasat is kiszedik. Minden szomszéd Pista bácsit el kellene ide hozni, aki hulladékot éget a kertjében (mondhatni a karbamid-befecskendezés teljes hiányával), hátha a továbbiakban inkább a kukába tenné a felesleges műanyagot.

Aki azt gondolja, hogy a hulladékhasznosítók csúnya, környezetszennyező dobozok, egyrészt elmehet megnézni a rákospalotai intézményt – rendszeresen fogadnak látogatócsoportokat -, de kiugorhat akár Koppenhágába is. Az FHHM ottani testvére belül hulladékhasznosító, kívül turistalátványosság és élményközpont étteremmel, szánkópályával és a világ legmagasabb mászófalával. 220 dán korona a belépő egy órára.

A végeredmény egyszerű salak, amelyet csak azért nem lehet használni teniszpályákon, mert nem elég homogén – ezért elviszik a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba a napi hulladék letakarására. Az FHMM Budapest szilárd kommunális hulladékának 60 %-át ártalmatlanítja. És még bőven lenne hová fejlődni: ingyenes szelektív hulladékgyűjtés ide, klímaválság oda, sajnos ennek a mennyiségnek még mindig 10%-a papír, 5%-a pedig üveg, ami egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne.

„Meg vagyunk őrülve a csomagolással – mondja Sámson László, hulladékkezelési és -hasznosítási igazgató. – Jó lenne az az arckrém tubusban is, de úgy nem vesszük meg, inkább először beletesszük egy műanyag dobozkába, aztán azt beletesszük egy papírdobozba és végül lecelofánozzuk. Aztán egy perc alatt az egészet kihajítjuk a kukába. Miközben az arckrém ugyanaz.”

A számok mögött: dinnyehéj és pandémia

A hulladékhasznosító nemcsak arról tanúskodik, hogy lenne még hova fejlődnünk tudatosság terén: a statisztikákat böngészve kiderül, hogy tényleg megszűnt a szezonalitás a gyümölcsfogyasztásban, most már nem kell készülni a magasabb víztartalmú dinnyehéj dömpingjére. És az is kimutatható, hogy a pandémia alatt nem jártak be az emberek és nem működtek az irodaházak – kevesebb lett a fővárosi hulladék, mert az agglomerációban élők az otthoni kukákat tömték tele.

A kukások egyébként mind férfiak. Nem azért, mert szerintük a nőknek a konyhában a helyük: van kolléganőjük, erőművi kazángépész és turbinagépész végzettséggel egyszerre. Nem a hajnali négy órai munkakezdés miatt, sőt van, aki a napi 8-900 kuka mozgatását is bírná fizikailag. Ami nem fér bele a hölgyeknek, az a pisiszünet hiánya: a több mint ezer kukás megállás nélkül csinálja végig a műszakot.

The post Mi a szemét útja a kukánktól a radiátorig? – a Hulladékhasznosító belülről appeared first on Budapest Brand.

Az FKF tájékoztatása szerint március utolsó hétvégéjén alaposan lecsutakolják az Erzsébet hidat.

2021. március 27-én szombaton és 28-án vasárnap 06.30 órától – 13.30 óráig az Erzsébet híd mosását végzik el egy forgalmi sáv részleges lezárása mellett. A munkát szombaton a híd déli (Budáról-Pestre vezető) oldalán kezdik és vasárnap az északi (Pestről-Budára vezető) oldalán fejezik be.

A híd mosását figyelemmel lehet követni többe között a hétvégére megnyitott rakpartról is, aki figyelmesen nézi a híd pesti pilonjának tetejét, pedig akár azt az apró lukat is észreveheti, aminek köszönhetően egy camera obscura is működik a híd tetején.

Annak, aki pedig nem a híd közelében tölti a hétvégét, Soós Bertalan fényképeit ajánljuk az Erzsébet hídról:

Kiemelt kép: Bódis Krisztián

The post Március végén fürdik az Erzsébet híd appeared first on Budapest Brand.

Nem ismernek lehetetlen azok az FKF dolgozók, akik minden nap azon munkálkodnak, hogy mi, budapestiek tisztább és jobb környezetben élhessünk. Most kiemelten fontos az ő szerepük és munkájuk.

Újabb budapesti éjszakák, jónéhány újabb feladat hárul a fővárosi takarító cég dolgozóira. Az FKF munkatársai minden éjjel és nappal, télen és nyáron, ősszel és tavasszal folyamatosan kint vannak a budapesti utcákon, tereken és aluljárókban. Teszik a dolgukat, ahogy mindig: takarítanak, hulladékot szállítanak és sok más egyéb munkát végeznek el. Értünk és Budapestért. Köszönjük szépen áldozatos, odaadó munkájukat! ?

#azFKFláthatatlanhősei #tiszteletakétkezimunkásoknak 

Forrás: FKF

The post Budapest láthatatlan hősei appeared first on Budapest Brand.