A Bábozd Zöldre Egyesület tagjai kívül-belül környezetvédők. Évente 3000 kisgyerekhez jut el élményközpontú környezeti nevelési programjuk könyvek, bábelőadások vagy tanösvények formájában, de családi körben is igyekeznek tartani a környezettudatos életmódot: az egyesület elnöke, Szűcs Krisztina azt mondja, egy kezén meg tudja számolni, hányszor vásárolt új ruhát vagy játékot gyerekeinek az elmúlt években. A Budapest TE meg ÉN adásában vele és egyesületi kollégájával, Gál Noémivel is megismerkedhetnek a hallgatók.
A kezdetek
Az egyesület tíz éve működik, Szűcs Krisztina az egyesület megszületésének körülményeiről mesélt a podcast elején. Szerinte közülük többeknek a saját gyerek megszületése erősítette fel a tenni akarás vágyát.
„Ha gyereke születik az embernek, elkezd másként gondolkozni a jövőről, a felelősségéről, a környezet értékéről, a világról, ahol most él, és hogy mennyire tudja azt majd továbbadni a következő generációnak. Ha valaki felvilágosultan gondolkozik ezekről a kérdésekről, elég hamar rájön, hogy aktívan részt kell venni abban, hogy ezt a világot fenntartsuk. A megmentés szót azért nem használom, mert szeretek pozitívan hozzáállni a dologhoz, de utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy a gyerekink is élvezhessék a természeti környezetet.”
Nem szerepel az ember, mint ártó lény
Az egyesület úgy igyekszik közel hozni a zöld témát a gyerekekhez, hogy két mesefigura, Mimó és Csipek kalandjain keresztül beszél az energiatakarékosságól, hulladékgyűjtésről, a természetvédelemről, játékosan, a megoldásra koncentrálva.
Szűcs Krisztina:
„Kezdettől alapelvünk, hogy pozitív hozzáállással forduljunk ezekhez a kérdésekhez. Semelyik mesekönyvünkben nem szerepel az ember, mint ártó lény, mint az összes probléma okozója. Nincs hibáztatás, hanem keresünk egy állapotot és abból keresünk egy kiutat, olyan megoldást a vízpazarlással, az energiával, a hulladékkal kapcsolatban, ami elérhető mindannyiunk számára. Ami apró lépésnek tűnik, de valójában egy fenntarthatóbb világhoz vezet.”
Gál Noémi:
„Ha a gyerekek úgy nőnek fel, hogy bíznak a természet erejében és az ember problémamegoldó képességében, akkor nem tapasztalják a klímaszorongást.”
Szűcs Krisztina:
„Félre ne értsd, probléma minden mesekönyvben van. Például amikor bemutatkoznak a figurák, egy Potyka béka nevű szereplő panaszkodik arról, hogy el kell költöznie mert a víz szennyezett, (…) vagy az energiával kapcsolatos mesénkben lekapcsolódik az áram a lakásban és egy születésnap kerül emiatt veszélybe. A probléma képileg és szövegesen is megjelenik, de nem erre fektetjük a hangsúlyt, hanem mindig a megoldásra.”
Kis lépések taktikája
Miután a vendégek bemutatták a podcastban a meseuniverzum minden szereplőjét, az eddig elkészült mesék fő témáit, illetve a meseösvényeiket, arra terelődött a szó, hogyan törekszenek a környezettudatos életmódra saját családjukban és a tágabb közösségeikben.
Szűcs Krisztina:
„A mindennapokban tudod, hogy az lenne a legtudatosabb, ha mindig biciklivel járnál, lenne nálad szatyor és mindig kulacsot vinnél magaddal… de az ember megkérdőjelezi, hogy vajon mindig meg tudja-e valósítani mindezt? Nekem az talán a legfontosabb, hogy a Mimó és Csipek-es családok vagy óvodák közösségének tudjunk megfelelő válaszokat adni arról, hogy mi az, ami ELÉG jó. Hogy meg tudjuk győzni őket arról, hogy ha saját magukhoz képest hoznak napi szinten EGY ilyen döntést, akkor azzal legyenek elégedettek. Nem jó, ha ebből egy folyamatos lelkiismeretfurdalás lesz.”
Gál Noémi:
„A kis lépések taktikája a legmegfelelőbb és a környezeti témakörökben az egyensúly. Nem tartom jónak, amikor egy környezeti tényezőt kiemelünk és arra helyezzük a hangsúlyt, mert lehet, hogy ezzel a többi környezeti tényezőben rontunk.” Példának hozza Noémi azt az esetet, amikor valaki autóba ül, hogy elutazhasson olyan boltba, ahol zero waste módon tud vásárolni.”
Noémi három, Krisztina négy gyerekes anya. Vajon mik azok a legfontosabb értékek, amelyeket sikerült átadni saját gyerekeiknek a környezettudatos szemléletből?
Gál Noémi:
„Nekem a nagyfiam madarászik, a középsővel rendszeresen járunk szemetet szedni, patakot tisztítani és fát ültetni, a legkisebbnek pedig a kedvenc könyve az egyesület meséje, a Cserke rókának a története. Mindegyik gyerekem megtalálta ebben a témában a helyét.”
Szűcs Krisztina:
„A gyerekek maradtak pozitívak a környezeti kérdésekben. Egy kezemen meg tudom számolni, mennyi új ruhát vagy játékot kaptak, és természetes nekik, hogy mi is továbbadjuk, ami már nem kell, mert nekünk az újrahasznosítás elve alapvető. Egy kisgyereknek ezt a szemléletet elfogadni óriási kihívás, és nekik sikerült. Illetve ha valamilyen problémájuk, feszültségük van, sokszor kimennek az erdőbe. Tudnak hinni a természet erejében, abban, hogy ott egy tisztulás végbe tud menni az emberben.
p o d c a s t – hallgasd meg!
Jól jön a segítség
Krisztina szavaiból kiderült a podcastban, a szervezet működését megnehezíti, hogy nincsenek olyan szakemberek, akik a pénzügyi háttér megteremtését és az értékesítést segítenék a csapat körül.
„Tíz év alatt a szervezet, a strukturált működés, a tervek, a célok és a mutatók készen állnak arra, hogy egy ugrás megtörténjen. Országos szinten ismert és keresett program vagyunk, de ennek a léptéke még nem termeli ki az irodában dolgozók fizetését. Mindenképp cél lenne, hogy ez megtörténjen.”
További kérdések, melekre választ kapunk a podcastban:
- Mit jelent az, hogy a Bábozd Zöldre Egyesület demokratikus szervezet?
- Hogyan lehet gyereknyelven mesélni a környezetvédelemről?
- Ki Mimó és Csipek és mit képviselnek a meseszereplők?
- Hogy változott az elmúlt évtizedben a témához való hozzáállása a gyerekeknek és szüleiknek?
- Hogyan segít az egyesület a szülőknek megtalálni a megfelelő válaszokat a gyerekek zöld kérdéseire?
- Hogy írják a meséket a szerzők?
- Hol találhatók a városban meseösvények és miről szólnak?
- Hogy lehet segíteni az egyesület munkáját?
Borítókép: Mimó és Csipek Facebook oldal