Fogaras köz, Budapest XIV. kerület, Fogaras utca, Budapest XVIII., XX. kerület Fogarasi park, Budapest XIV. kerület Fogarasi út, Budapest IV. Fogarasi utca, Budapest XXI.

Fogaras (ma Făgăraș, Románia)

Fogaras város Romániában, Brassó megyében, Brassótól 67 km-re nyugatra, az Olt bal partján fekszik. Egykor Fogaras vármegye névadója és székhelye. A település a Fogarasi-havasok névadója.

Fogaras és környéke a XIII. század elején lett királyi birtok. Vára 1310 körül épült. A terület a XIV. században a havasalföldi fejedelmek birtoka volt. 1464-ban Mátyás király a várat Geréb Jánosnak, a későbbi erdélyi vajdának ajándékozta. A területet 1472-ben a szászok kapták meg, majd Korvin János, Bornemissza János budai várnagy, 1531-ben pedig Majláth István és Nádasdy Tamás lett a birtokosa. Időközben a fogarasi uradalom 64 falujával valóságos kis fejedelemség lett.

A vár fénykora Bethlen Gábor uralkodásának idejére esik, aki az uradalomból mintagazdaságot szervezett, és a várat teljesen újjáépíttette. Bethlen, a Rákócziak és Apafi Mihály idején a vár a mindenkori fejedelemasszony birtoka volt. I. Apafy Mihály (1632-1690) idején Fogaras a fejedelemség központja volt, több országgyűlést is tartottak itt. A Habsburgok idején a vár uradalmával együtt kincstári birtok lett.

1876-ban Fogaras vármegye székhelye lett. 1920-ban a Román Királysághoz került. A második világháború után nagyarányú iparfejlesztés indult a városban.

Lakossága

1910-ben 6579 lakosból 3357 magyar, 2174 román és 1003 német

2011-ben 30 714 lakosból 25 853 román, 1056 magyar volt

Érdekességek

Itt írták alá 1688. május 9-én az erdélyi rendek képviselői a fogarasi deklarációt, amelyben I. Lipót császár és utódja, I. József oltalma alá helyezték Erdélyt. Az 1691-es fogarasi országgyűlésen hirdették ki a Diploma Leopoldinumot.

Itt halt meg 1690. április 15-én I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.

1892–1910 közt a város képviselője volt Mikszáth Kálmán, akinek érdeme, hogy 1909-ben Alpár Ignác tervei szerint felépült a gimnázium épülete. Ebben a gimnáziumban tanított 1908–1911 között Babits Mihály.

1948–1960 között kommunista börtön működött a várban, az 1950-es években 165 politikai fogoly halt meg falai között, ahol napjainkban Vármúzeum, népművészeti műhely és turistaszálló működik.

A települést délről határoló Fogarasi-havasok kiváló kirándulóhely a természetkedvelőknek, túrázni vágyóknak.

Képeslapok

Térképek

Fotók: itt, itt és itt

Média

Utcatörténet

A fővárosi XIV. kerületben található a Fogaras köz. Az 1932 óta viseli az erdélyi település nevét. Fogaras utca kettő található Budapesten. A XVIII. kerületben, Szent Imre kertvárosban lévő 1991-ben, a XX. kerületben lévő 1943-ban kapta a nevét. A XIV. kerületi Fogarasi park 1989-ben lett elnevezve. A IV. kerületben található Fogarasi út Alsórákoson 1896-ban a XXI. kerületi Fogarasi utca pedig 1937-ben kapta meg az erdélyi település nevét.