Fogaras (ma Făgăraș, Románia)
Fogaras város Romániában, Brassó megyében, Brassótól 67 km-re nyugatra, az Olt bal partján fekszik. Egykor Fogaras vármegye névadója és székhelye. A település a Fogarasi-havasok névadója.
Fogaras és környéke a XIII. század elején lett királyi birtok. Vára 1310 körül épült. A terület a XIV. században a havasalföldi fejedelmek birtoka volt. 1464-ban Mátyás király a várat Geréb Jánosnak, a későbbi erdélyi vajdának ajándékozta. A területet 1472-ben a szászok kapták meg, majd Korvin János, Bornemissza János budai várnagy, 1531-ben pedig Majláth István és Nádasdy Tamás lett a birtokosa. Időközben a fogarasi uradalom 64 falujával valóságos kis fejedelemség lett.
A vár fénykora Bethlen Gábor uralkodásának idejére esik, aki az uradalomból mintagazdaságot szervezett, és a várat teljesen újjáépíttette. Bethlen, a Rákócziak és Apafi Mihály idején a vár a mindenkori fejedelemasszony birtoka volt. I. Apafy Mihály (1632-1690) idején Fogaras a fejedelemség központja volt, több országgyűlést is tartottak itt. A Habsburgok idején a vár uradalmával együtt kincstári birtok lett.
1876-ban Fogaras vármegye székhelye lett. 1920-ban a Román Királysághoz került. A második világháború után nagyarányú iparfejlesztés indult a városban.
Lakossága
1910-ben 6579 lakosból 3357 magyar, 2174 román és 1003 német
2011-ben 30 714 lakosból 25 853 román, 1056 magyar volt
Érdekességek
Itt írták alá 1688. május 9-én az erdélyi rendek képviselői a fogarasi deklarációt, amelyben I. Lipót császár és utódja, I. József oltalma alá helyezték Erdélyt. Az 1691-es fogarasi országgyűlésen hirdették ki a Diploma Leopoldinumot.
Itt halt meg 1690. április 15-én I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.
1892–1910 közt a város képviselője volt Mikszáth Kálmán, akinek érdeme, hogy 1909-ben Alpár Ignác tervei szerint felépült a gimnázium épülete. Ebben a gimnáziumban tanított 1908–1911 között Babits Mihály.
1948–1960 között kommunista börtön működött a várban, az 1950-es években 165 politikai fogoly halt meg falai között, ahol napjainkban Vármúzeum, népművészeti műhely és turistaszálló működik.
A települést délről határoló Fogarasi-havasok kiváló kirándulóhely a természetkedvelőknek, túrázni vágyóknak.
Utcatörténet
A fővárosi XIV. kerületben található a Fogaras köz. Az 1932 óta viseli az erdélyi település nevét. Fogaras utca kettő található Budapesten. A XVIII. kerületben, Szent Imre kertvárosban lévő 1991-ben, a XX. kerületben lévő 1943-ban kapta a nevét. A XIV. kerületi Fogarasi park 1989-ben lett elnevezve. A IV. kerületben található Fogarasi út Alsórákoson 1896-ban a XXI. kerületi Fogarasi utca pedig 1937-ben kapta meg az erdélyi település nevét.