Kategória: Trianon 100 cikkek

Levéltári kutatások teszik teljesebbé a tudásunkat Trianonról

Több, az első világháború végéhez kötődő kutatást tett közzé Budapest Főváros Levéltára

Egy hazai szemmel nézve szomorú népszámlálás és egy Ipartestület vigadalma az Erzsébet Sósfürdőben. Mindkét újonnan elérhető adat, történet segíthet abban, hogy jobban megértsük a Trianon előtti és az azt követő hazai eseményeket.

Zsurtávíró, szépségverseny, vigalom – hogyan mulattak az iparosok?

Részlet a cikkből: „Világháború, Tanácsköztársaság, Trianon és annak következményei, az elszakított területekről menekültek, gazdasági nehézségek, megannyi ok a borúra. De lehet-e remény nélkül élni? Ezt a kérdést már sokszor és a jelen helyzetben is fel lehet tenni.

Budapest Főváros Levéltára (BFL) gyűjteményében rejlik egy kis könyvecske, a Budapesti Szobafestő-, Címfestő-, Mázoló-, Aranyozó- és Fényező Ipartestület vigalmi bizottságának jegyzőkönyve, mely a továbbélés keresésének szép bizonyítéka. Az „Istennel” felirattal induló bekötött füzetecskébe 1921. május 3-án tették az első bejegyzést. Az ugyanaznap megjelent Pesti Napló az ellátatlanok lisztbiztosításáról ír, kilencmilliárdos költségvetési deficitről, tőzsdei árhanyatlásról, szóval kevés vidám dologról. Ekkor jegyzik be az erre a célra megnyitott könyvbe a „Szobafestő és stb. Ipartestület” – hosszú nevük jegyzőkönyvbeni lerövidítésével – kebelén belül létrehozott vigalmi bizottság alakuló ülését.

A vigalmi bizottság egyetlen célja a nyári hónapokban egy mulatság szervezése s kitűzik, hogy „ezen jótékony czélt szolgáló működést végezzük szorgalommal és legyünk állandóan permanencziában, e végből minden héten kedd este 5 órai kezdettel” megbeszélés tartsanak.”

„Június 19-én összegyűlt a festőiparosok társadalma, hogy e napra száműzze a mindennapi élet küzdelmének nehéz gondjait, s kedélyes családias együttlétben szimbolizálja összetartozandóságát, hogy e napon ki-ki tehetségéhez mérten áldozzon egy szent nemes célnak a rokkantpénztár támogatásának.”

A teljes írás elolvasható itt.

Hányan, kik, hol? – nyilvánosan elérhetőek egy fontos népszámlálás adatai

Részlet a cikkből: „Rendkívül értékes forrásegyüttessel gazdagodott a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon elérhető iratanyag: közzétették az 1920. november 1. és 1921. március 31. között Csehszlovákiában lezajlott népszámlálás anyagát, amely tartalmazza az akkor a Csehszlovák Köztársasághoz került, ma Ukrajna részét képező, Kárpátaljára (Podkarpatszka Rusz) vonatkozó népszámlálási adatokat is.

Levéltári kutatások teszik teljesebbé a tudásunkat Trianonról
Még éppen Magyarországon: Kárpátalja, Alsóveresmart 1918-ban. (Fortepan/Tóth Árpád)

Az előre nyomtatott kétnyelvű – cseh és magyar – kérdőívek kisebb részt tollal, nagyobb részt ceruzával kerültek kitöltésre, ezek az évek során erősen halványultak, megmentésük a 24. órában történt.

A népszámlálás jelentőségéhez fontos körülmény, hogy korabeli nyelvtörvény szerint a kisebbségi nyelv használatára minden ügyintézés során lehetőséget kell biztosítani ott, ahol legalább 20% az egy nyelvet beszélő, de nem csehszlovák nyelvűek aránya. A népszámlálás során pedig különböző eszközökkel próbálták -látszólag- csökkenteni a különböző kisebbségek (első sorban a magyarság) arányát.

A teljes írás elolvasható itt.

Kapcsolódó tartalmak