Egy hazai szemmel nézve szomorú népszámlálás és egy Ipartestület vigadalma az Erzsébet Sósfürdőben. Mindkét újonnan elérhető adat, történet segíthet abban, hogy jobban megértsük a Trianon előtti és az azt követő hazai eseményeket.
Zsurtávíró, szépségverseny, vigalom – hogyan mulattak az iparosok?
Részlet a cikkből: „Világháború, Tanácsköztársaság, Trianon és annak következményei, az elszakított területekről menekültek, gazdasági nehézségek, megannyi ok a borúra. De lehet-e remény nélkül élni? Ezt a kérdést már sokszor és a jelen helyzetben is fel lehet tenni.
Budapest Főváros Levéltára (BFL) gyűjteményében rejlik egy kis könyvecske, a Budapesti Szobafestő-, Címfestő-, Mázoló-, Aranyozó- és Fényező Ipartestület vigalmi bizottságának jegyzőkönyve, mely a továbbélés keresésének szép bizonyítéka. Az „Istennel” felirattal induló bekötött füzetecskébe 1921. május 3-án tették az első bejegyzést. Az ugyanaznap megjelent Pesti Napló az ellátatlanok lisztbiztosításáról ír, kilencmilliárdos költségvetési deficitről, tőzsdei árhanyatlásról, szóval kevés vidám dologról. Ekkor jegyzik be az erre a célra megnyitott könyvbe a „Szobafestő és stb. Ipartestület” – hosszú nevük jegyzőkönyvbeni lerövidítésével – kebelén belül létrehozott vigalmi bizottság alakuló ülését.
A vigalmi bizottság egyetlen célja a nyári hónapokban egy mulatság szervezése s kitűzik, hogy „ezen jótékony czélt szolgáló működést végezzük szorgalommal és legyünk állandóan permanencziában, e végből minden héten kedd este 5 órai kezdettel” megbeszélés tartsanak.”
„Június 19-én összegyűlt a festőiparosok társadalma, hogy e napra száműzze a mindennapi élet küzdelmének nehéz gondjait, s kedélyes családias együttlétben szimbolizálja összetartozandóságát, hogy e napon ki-ki tehetségéhez mérten áldozzon egy szent nemes célnak a rokkantpénztár támogatásának.”
A teljes írás elolvasható itt.
Hányan, kik, hol? – nyilvánosan elérhetőek egy fontos népszámlálás adatai
Részlet a cikkből: „Rendkívül értékes forrásegyüttessel gazdagodott a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon elérhető iratanyag: közzétették az 1920. november 1. és 1921. március 31. között Csehszlovákiában lezajlott népszámlálás anyagát, amely tartalmazza az akkor a Csehszlovák Köztársasághoz került, ma Ukrajna részét képező, Kárpátaljára (Podkarpatszka Rusz) vonatkozó népszámlálási adatokat is.
Az előre nyomtatott kétnyelvű – cseh és magyar – kérdőívek kisebb részt tollal, nagyobb részt ceruzával kerültek kitöltésre, ezek az évek során erősen halványultak, megmentésük a 24. órában történt.”
A népszámlálás jelentőségéhez fontos körülmény, hogy korabeli nyelvtörvény szerint a kisebbségi nyelv használatára minden ügyintézés során lehetőséget kell biztosítani ott, ahol legalább 20% az egy nyelvet beszélő, de nem csehszlovák nyelvűek aránya. A népszámlálás során pedig különböző eszközökkel próbálták -látszólag- csökkenteni a különböző kisebbségek (első sorban a magyarság) arányát.
