Agyagfalva (ma Lutița, Románia)
Agyagfalva Romániában, Erdélyben, Hargita megyében található. Székelyudvarhelytől 12 km-re délnyugatra, a Nagy-Küküllő bal partján fekszik.
Ősidők óta lakott terület, a falu határában bronzkori település maradványaira bukkantak. Temploma valószínűleg a XIII. században épült. Ősi székely falu. 1506-ban itt került sor a székely nemzetgyűlésre és a székely önrendelkezéssel kapcsolatos kérdések megtárgyalására. 1848. október 16-17-én ugyancsak nagygyűlést tartottak a falu határában, mintegy 60 000 székely részvételével. Az összegyűlt székelyek egységesen kiálltak a magyar kormány és az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett. Határoztak a székely hadsereg felállításáról. Az agyagfalvi gyűlés döntötte el a székelyek csatlakozását a szabadságharchoz.
A trianoni békeszerződésig Agyagfalva Udvarhely vármegyéhez tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága
1910-ben 946 lakosból 946 magyar.
2011-ben 760 lakosból 734 magyar, 8 roma volt.
Érdekességek
Mivel a talaj agyagban rendkívül szegény valószínűbb, hogy a település egy Agfa nevű lófő után kapta a nevét.
A falu közepén áll az alacsony kőkerítéssel körülvett, gótikus református templom.
1975-ben avatták fel az 1848-as székely népfelkelés emlékművét.
A magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította a magyar Országgyűlés október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi nemzetgyűlés kezdőnapját.
Utcatörténet:
A fővárosi Agyagfalva utca a XXII. kerületben található. 1999- óta viseli az erdélyi település nevét.
