Fejlesztések ellenszélben is

A világjárvány és a kormányzati elvonások sem tudtak meggátolni minket abban, hogy elkezdjük a Budapest Mindenkié program céljainak megvalósítását. Hiszen a pandémia csak ráerősített az eredeti célokra:

A járvány nyomán nemcsak a biztonságra való igényünk erősödött meg, hanem még fontosabbá vált közvetlen lakókörnyezetünk minősége, az, hogy zöldebb és élhetőbb közterületek vegyenek körül.

Felértékelődtek a megbízható és korszerű közszolgáltatások is. Ugyanakkor sokkal nehezebbé vált ezek megvalósítása.

A fejlesztések megvalósításához a koronavírus-járvány nagyon kedvezőtlen feltételeket teremtett. A COVID-19 okozta válság elleni védekezés miatt megugrottak a főváros kiadásai, miközben bevételei visszaestek. A helyzetet a sorozatos és szisztematikus kormányzati elvonások és az iparűzési adó csökkentése tette még nehezebbé.

Kormányzati elvonások

A számok önmagukért beszélnek: az elmúlt másfél évben 100 milliárd forintot is meghaladtak a kormány direkt elvonásai, a Fővárosi Önkormányzat mára többet fizet be adók formájában a központi költségvetésbe, mint amennyi támogatást onnan kap.

Ráadásul ezt csak tetézik a járvány miatti védekezés költségei és az elmaradt bevételek. Csak a közösségi közlekedés területén közel 30 milliárd forint esett ki 2020-ban a fővárosi költségvetésből.

A jövőbeli fejlesztések is nehezebben tervezhetővé váltak, mivel a kormány az uniós újjáépítési csomagból is megpróbálja kizárni a budapestieket: a Magyarországnak megítélt több mint 5 ezer milliárd forintos támogatásról sem indította még el azt a széleskörű egyeztetést, amely a rendelkezésre álló keret lehívásának deklaráltan az alapfeltétele.

A bizonytalanságot az is fokozza, hogy a kormány egyelőre azt a részt sem tette hozzáférhetővé Budapest számára az uniós forrásokból, amely közvetlenül a fővárosnak járna. 

Ezért megerősítettük nemzetközi kapcsolatainkat, ennek eredményeként ma már több tucat európai nagyvárossal közösen lobbizunk az Európai Unió vezető szerveinél annak érdekében, hogy a városok jobb hozzáférést kapjanak az EU helyreállítási forrásaihoz és a tagállami kormányoknak érdemben kelljen bevonniuk az önkormányzatokat a fejlesztési tervek kialakításába.  

Megszorítások helyett megtakarítás

A sokasodó akadályok ellenére sem hagytuk, hogy leálljon Budapest fejlesztése: első lépésként olyan megtakarítási csomagot állítottunk össze, amelyben megszorítások helyett saját apparátusunk és cégeink kiadásait fogtuk vissza, hogy több pénz maradjon céljaink megvalósítására.

Csökkentettük az önkormányzati képviselők frakcióinak működési költségeit, megszüntettük a szabadon felhasználható 200 millió forintos főpolgármesteri keretet, nyolcról ötre csökkentettük a fővárosi bizottságok számát, eggyel csökkentettük a főpolgármester-helyettesi pozíciók számát is.

Öt önkormányzati céget, köztük a Főtávot, a Főkertet és az FKF-et a Bécsben és német nagyvárosokban is jól működő Stadtwerke-modellben működtetjük tovább. Ennek eredményeként megalakítottuk a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-t.

Nem utcaseprőből vagy kertészből, hanem igazgatóból, felügyelőbizottsági tagokból és szolgálati autókból lesz kevesebb, hatékonyabbá válik a támogató területek működtetése, átlátható és egységes lesz a beszerzés.

Ezzel Budapest milliárdokat fog spórolni. Emellett egyesével felülvizsgáltuk örökölt projektjeinket is, hogy a legfontosabbakra tudjunk fókuszálni. 

Végre megcsináljuk az előző városvezetés által évekig halasztott beruházásokat

Elkezdődött a Lánchíd átfogó felújítása, amely közel egy évtizede váratott magára. Bár a kormány által ígért támogatás máig nem érkezett meg, a hiányzó forrásokat megelőlegezve is elkezdtük a híd felújítását, hiszen a leromlott műszaki állapota miatt már nem volt tovább halasztható.

Az utolsó szögig felújítjuk Budapest legrégebbi hídját, az átfogó rekonstrukció részeként még a kőoroszlánokat is megtisztítjuk és felújítjuk. Példamutató módon a projekt pénzügyi átláthatóságát a Transparency International korrupció ellenes szervezet ellenőrzi.

A főváros közlekedése szempontjából legfontosabb fejlesztés az M3-as metró felújítása. Ez örökölt projektünk, amely elődeink átgondoltabb előkészítése esetén kevesebb korlátozással is megvalósítható lett volna. 

A felújítást azonban be kell fejeznünk. Így készült el tavaly az északi után a déli szakasz is, négy állomás teljeskörű megújulásával együtt. Jelenleg a középső szakasz felújításához kérjük a közlekedők türelmét. Párhuzamosan zajlik további megállók környezetének akadálymentesítése is. 

Új szemlélet a városfejlesztésben

Budapest köztereinek új szemléletű megújítását példázza a Blaha Lujza tér felújítása, ahol szintén újragondoltuk az előző vezetés által készített terveket.

Az eredmény egy sokkal zöldebb, megpihenésre is alkalmas, akadálymentesített köztér lesz a leromlott állapotú közlekedési csomópont helyén. A parkolók területét gyalogos felületekké alakítjuk, akadálymentes felszíni gyalogos-átkelőhelyeket építünk ki.

Az értékes, idős fák megtartása mellett 70 új fát ültetünk, összesen több mint 1000 négyzetméter új zöldfelületet alakítunk ki. A beruházás első, a forgalmat leginkább korlátozó szakaszának gyorsított kivitelezésével megmutattuk, hogy van olyan is, hogy egy a város életét zavaró felújítás nem a tervezettnél lassabban, hanem gyorsabban készül el. 

Több lépésben adjuk vissza a Duna-partokat a városlakóknak: zajos belvárosi autópálya helyett kikapcsolódásra, sportolásra is alkalmas zöld sétányokat hozzunk létre a vízparton. Ennek fontos lépése a pesti alsó rakpart Kossuth tér és Margit híd közötti szakaszának már zajló és hamarosan befejeződő felújítása. Az eddig rosszul kihasznált területek visszanyerésével szerzünk több helyet a gyalogosoknak és kerékpárosoknak.

A korábban felújított északi szakaszon szűk dézsákban senyvedő, életképtelen fácskákkal szemben itt 34 talajkapcsolatos fa kerül elültetésre, speciális, gyökércellás telepítéssel. Így ezek a fák valóban meg tudnak majd erősödni és pár év múlva már árnyat adó lombok alatt sétálhatunk végig.

A Parlament és a Lánchíd között a felújítás miatt átmenetileg zárványterületté vált szakaszon pedig a Valyo egyesülettel együttműködve alakítottuk ki ideiglenes, kísérleti közparkot idén nyáron. Tervezőasztalon van már a többi pesti belvárosi szakasz és a budai rakpart környezetének megújítása is. 

Eddig talán legnépszerűbb fejlesztésünk azonban a fővárosi közösségikerékpár megosztó hálózat, a MOL Bubi megújítása volt. Ez magukra a biciklikre ugyanúgy kiterjedt, mind a szolgáltatórendszerre: az új Bubi első két hónapjában többen utaztak a kerékpárokkal, mint korábban egy teljes év alatt.

A kihasználtság a hatszorosára ugrott, s bár a szolgáltatás sokkal olcsóbb lett – havi 500 forintért szinte korlátlan használat –, mivel az egy utazásra jutó költség közel 90 százalékkal csökkent, a rendszer a külső szponzorációval közel önfenntartóvá vált. Ezzel mindenki számára elérhetővé vált a városi biciklizés kipróbálása, amit az elmúlt két év során átadott új kerékpárutak is könnyítenek.

A fenntartható közlekedést népszerűsíti egyébként az is, hogy 2021 szeptemberétől a 14 éven aluli gyermekek számára ingyenessé tettük a BKK járatait. Ez nem csak a jövő generációinak szemléletformálása miatt fontos, de hatékony eszköz lehet a közösségi közlekedéstől elpártolók visszacsábítására is, s egyben segítjük is a válság miatt nehezebb helyzetbe került családokat.

A fejlesztés számunkra nemcsak köztereket vagy az utak megújítását, hanem az egészségbe vagy az egészségesebb, zöldebb környezet megteremtésébe való beruházást is jelenti. Ezért harcoltunk ki 50 milliárd forint pluszforrást a 2020 és 2024 közötti időszakra Budapest egészségügyi alap- és szakellátásának javítására. Ebből tavaly 8,4 milliárd forintot, 2021-ben további 10 milliárdot juttatunk a kerületeknek az Egészséges Budapest Program keretében.

Ezzel a háziorvosi és járóbeteg-szakellátási fejlesztéseket, az orvosi eszközök beszerzését, valamint az épületek korszerűsítéseit támogatjuk. A daganatos megbetegedések gyorsabb szűrésének érdekében jelentősen bővítettük a budapesti lakosok számára elérhető CT és MR vizsgálatok számát, amelyet a járványhelyzet javulásával több tízezres számban vehetnek igénybe.

Az Egészséges Budapest Program többletforrásaiból évente átlagosan 2 milliárd forintot fordíthatunk erre a célra. 

Új szemlélettel nyúlunk a zöldfelületekhez és fenntarthatóbb, egyben költséghatékonyabb módon végezzük azok gondozását is. Egyesével vizsgáltuk át az előző városvezetés által előkészített vagy jóváhagyott beruházásokat és favédelmi tervet készíttetünk az új projektekhez. Ezzel két év alatt közel 1300 egészséges budapesti fát mentettünk meg a kivágástól.

A menthetetlen, kiöregedett, balesetveszélyessé váló fák kivágása előtt tájékoztatjuk az érintett területen élőket és informáljuk a sajtót a veszélyes fák eltávolításának okairól. Helyükre mindig új fa kerül.

Technológiai innovációkkal és gondosabb előkészítéssel biztosítjuk, hogy azokból a csemetékből, amelyeket ma ültetünk el, valóban nagy lombú, erős fák nőhessenek fel a városi környezetben.

Eközben a külső kerületekben erdősítési programokat készítünk elő, civil szervezetekkel együttműködve. Madárodúk és rovarhotelek kihelyezésével, közösségi komposztálókkal, környezetbarát gyomirtási módszer bevezetésével, egynyáriak helyet évelők ültetésével és persze a vadvirágos méhlegelők kialakításával is segítjük a városi ökoszisztéma javítását.

A klímaváltozás elleni fellépés szempontjából is fontos, példanélküli módon minősítettünk át be nem építhetővé egy 650 ezer négyzetméter, évtizedek óta beépítésre kijelölt területet a III. kerületi Mocsárosdűlőn.

Ezzel esélyt adtunk a budai oldal egyik utolsó vizes élőhelyének megőrzéséhez, revitalizációjához, zöldfelületi és természetvédelmi fejlesztéséhez. Mert tudjuk, hogy a XXI. században a fejlődést már nem betonban és térkőben mérik! 

Tekintettel a főváros rendkívül korlátozott anyagi mozgásterére, minden fejlesztésnél és a városüzemeltetésnél is a leginkább költséghatékony megoldásra törekszünk.

Emellett azt gondoljuk, hogy a folyamatosan változó és sokszínű igényeknek jobban meg lehet felelni egy kísérletező, mintaprojektekkel, kisebb lépésekkel operáló megközelítéssel, mintha rögtön nagy átalakításokat öntenénk betonba – ezt alkalmaztuk például a forgalomcsillapítási mintaprojektek során is.

A pénzszűke, miközben súlyos korlát, arra ösztönöz, hogy gondosabb előkészítéssel megtaláljuk azokat a fejlesztéseket, amelyekkel a legkisebb ráfordításból a legnagyobb eredményt érhetjük el.

Ilyen példák a közlekedésben a Hegyalja úton a széttagolt kis szakaszok helyett az összefüggő buszsáv kialakítása vagy az új vágánykapcsolat létesítése a Soroksári út és a Haller utca találkozásánál a pesti fonódó villamos első lépéseként.

Ezekkel a beavatkozásokkal kis hiányzó infrastruktúra szakaszok pótlásával lehetett nagy számú utazó számára jelentősen javítani a közösségi közlekedési kapcsolatokat.